A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alaokérdései.
Fogalmak
Racionalizmus: Filozófiai irányzat, amely a tudást az észre és logikus gondolkodásra alapozza, nem a hitre vagy tapasztalatra. A XVII-XVIII. században erősödött meg, például Descartes és Leibniz munkáiban, hangsúlyozva, hogy a világ törvényei racionálisan megismerhetők.
Felvilágosodás: A XVIII. század európai szellemi mozgalma, amely a racionalizmust, a tudományt és az emberi jogokat helyezte előtérbe. Célja a társadalom jobbítása, a babonák és zsarnokság elleni harc. Főbb eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség; képviselői: Voltaire, Rousseau, Montesquieu.
Heliocentrikus világkép: A Nap-központú világnézet, ahol a Föld és a bolygók a Nap körül keringenek. Kopernikusz fejlesztette ki a XVI. században, ellentétben a geocentrikus (Föld-központú) modellel.
Teizmus, deizmus, ateizmus:
Teizmus: Hit abban, hogy Isten aktívan részt vesz a világban a teremtés után is, irányítja az eseményeket.
Deizmus: Isten teremtette a világot, de utána nem avatkozik be; a világ törvényei önállóan működnek (pl. Voltaire nézetei).
Ateizmus: Isten létének teljes tagadása.
Szabadkőművesek: Titkos társaságok hálózata a XVIII. században, páholyokban szerveződve. Beszélgettek tudományról, filozófiáról; jelszavaik: egyenlőség, testvériség, szabadság. Nem egységesek, de felvilágosodás-pártiak voltak.
Montesquieu-i államelmélet: Montesquieu "A törvények szelleméről" című művében kidolgozott elmélet, amely a hatalmi ágak szétválasztását javasolja (törvényhozó, végrehajtó, bírói) a zsarnokság elkerülésére. Az ágak egymást ellenőrzik.
Hatalmi ágak: Montesquieu elmélete alapján: törvényhozó (parlament), végrehajtó (kormány), bírói (bíróságok). Függetlenek egymástól, hogy megakadályozzák a hatalom koncentrálódását.
Népfelség elve/népszuverenitás: A hatalom a néptől ered, nem az uralkodótól vagy Istentől. Rousseau szerint közvetlen (nép közvetlenül dönt), Montesquieu szerint közvetett (választott képviselők révén). Cenzusos választójoggal korlátozva (vagyon, műveltség alapján).
Cenzus: Választójogi korlátozás, ahol csak bizonyos vagyonnal, műveltséggel, nemmel vagy életkorral rendelkezők szavazhatnak. Pl. a XVIII. században kizárta a szegényeket és nőket.
Merkantilizmus: Gazdaságpolitika a XVII-XVIII. században (pl. Colbert alatt), amely az állami beavatkozást, védővámokat és exportot hangsúlyozza az aranyfelhalmozás érdekében. Cél: erős nemzeti gazdaság.
Védővám: Vámok, amelyek védik a hazai ipart a külföldi versenytől, növelve az import árát. Merkantilizmus része.
Szabad verseny: Fiziokraták (pl. Quesnay, Turgot) és Adam Smith elve: laissez-faire, ahol az állam nem avatkozik be a gazdaságba, a piac önszabályozó. Mindenből annyit termelnek, amennyi kell.
Puritánok: Anglikán egyház radikális reformerei, kálvinisták, akik elutasítják a katolikus elemeket (pl. püspököket). Angliában a polgárháborúban kulcsszerepük volt.
Alkotmányos monarchia: Rendszer, ahol az uralkodó hatalma korlátozott alkotmánnyal, parlamenttel. Pl. Anglia 1689 után: király szimbolikus, parlament dönt.
Independensek: Radikális puritánok Angliában (vezetője: Oliver Cromwell), akik az egyház teljes függetlenségét akarták, nélkülözve központi szervezetet.
Rövid parlament: 1640-ben I. Károly hívta össze, de csak 3 hétig tartott, mert sérelmeket soroltak fel, és a király feloszlatta.
Hosszú parlament: 1640-1653-ig tartott Angliában, cél: felelős kormány, király korlátozása. Polgárháborúhoz vezetett.
Csonka parlament: 1649-ben, "rump parliament", ahol kizárták a mérsékelteket; csak independensek és levellerek maradtak, kivégezték I. Károlyt.
Köztársaság: Angliában 1649-1660, valójában Cromwell katonai diktatúrája. Protectorátus néven.
Jognyilatkozat: 1689-es angol Bill of Rights: alkotmányos monarchia alapja, parlament jogai, király korlátozása.
Kétkamrás országgyűlés: Parlament két háza: felsőház (House of Lords, arisztokraták) és alsóház (House of Commons, választottak).
Miniszterelnök: Anglia első: Robert Walpole (XVIII. sz.), kormány vezetője, parlamentnek felelős.
Restauráció: 1660-ban Angliában a Stuartok visszatérése, alkotmányos monarchiával.
Halasztó vétó: Király joga törvények halasztására, de nem végleges vétóra (pl. alkotmányos monarchiában).
Kontinentális hegemónia: Egy hatalom uralma Európában (pl. Franciaország elleni angol politika elkerülése).
Hatalmi egyensúly: Angol külpolitika: egyensúly fenntartása Európában, hogy ne legyen hegemónia.
Társadalmi szerződés: Locke elmélete: emberek természetes jogai (élet, szabadság, tulajdon); kormány védi ezeket, különben felkelés jogszerű.
Jogegyenlőség: Mindenki egyenlő a törvény előtt, feudális kiváltságok megszüntetése (pl. francia forradalomban).
Felelős kormány: Kormány a parlamentnek felelős, nem a királynak (pl. hosszú parlament célja).
Farmergazdálkodás: Amerikai Északon: önálló gazdák saját földön, önerőből fejlesztenek, iparral (manufaktúrák).
Függetlenségi nyilatkozat: 1776, USA: felvilágosodás alapelvei, jogok, Anglia elleni függetlenség.
Elnök: USA végrehajtó hatalom vezetője, 4 évre választott, elektorokon keresztül.
Monroe-elv: 1823, USA izolacionizmusa: Amerika az amerikaiaké, Európa ne avatkozzon be.
Labdaházi eskü: 1789, francia harmadik rend esküt tesz a nemzetgyűlésben alkotmány kidolgozására.
Metrikus rendszer: Francia forradalom reformja: méter, kilogramm stb., egységes mérés.
Assignata: Francia forradalomban egyházi birtokok alapján kibocsátott papírpénz, inflációhoz vezetett.
Jakobinus: Radikális francia forradalmi klub, Robespierre vezetésével; terrorral védték a forradalmat.
Girond: Mérsékelt republikánusok Franciaországban, háború-pártiak, jakobinusok ellenségei.
Terror: Jakobinus diktatúra alatt (1793-1794): tömeges kivégzések gyanúsak ellen, 35 ezer áldozat.
Diktatúra: Jakobinus időszak: forradalmi bizottságok irányítanak, terrorral.
Statárium: Gyorsított bírósági eljárás, halálos ítéletekkel (jakobinus terror eszköze).
Kontinentális zárlat: Napóleon 1806-os rendelete: Európa bojkottálja Angliát, de kudarc.
Szent Szövetség: 1815, orosz, osztrák, porosz szövetség forradalmak leverésére.
Személyek
Isaac Newton (1643-1727): Angol fizikus, matematikus; mechanika törvényei, gravitáció; alapozta a racionalizmust.
Nikolausz Kopernikusz (1473-1543): Lengyel csillagász; heliocentrikus világkép kidolgozója.
Charles Louis Montesquieu (1689-1755): Francia gondolkodó; hatalmi ágak elmélete, "A törvények szelleméről".
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778): Svájci-francia filozófus; társadalmi szerződés, népszuverenitás, "Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről".
Adam Smith (1723-1790): Skót közgazdász; "A nemzetek gazdagsága", szabad piac elmélete.
I. Stuart Jakab (uralkodott: 1603-1625): Anglia és Skócia királya; perszonálunió, katolikus hajlamok.
I. Károly (uralkodott: 1625-1649): Anglia királya; abszolutizmus kísérlete, polgárháborúhoz vezetett; kivégezték.
II. Károly (uralkodott: 1660-1685): Anglia királya; restauráció után, katolikus hajlamok.
II. Jakab (uralkodott: 1685-1688): Anglia királya; katolikus, parlament mellőzése; dicsőséges forradalommal megbuktatták.
Oliver Cromwell (1599-1658): Angol hadvezér, independens vezető; köztársaság protectorja, katonai diktatúra.
Orániai Vilmos (III. Vilmos) (uralkodott: 1689-1702): Holland származású angol király; dicsőséges forradalom, protestáns, alkotmányos monarchia.
Nagy Katalin cárnő (uralkodott: 1762-1796): Orosz cárnő; felvilágosult abszolutizmus, terjeszkedés (Balkán, Szibéria).
George Washington (1732-1799): Amerikai hadvezér, első elnök (1789-1797); függetlenségi háború vezetője.
Benjamin Franklin (1706-1790): Amerikai feltaláló, diplomata; Szabadság Fiai, függetlenségi nyilatkozat.
Thomas Jefferson (1743-1826): Amerikai politikus, harmadik elnök (1801-1809); függetlenségi nyilatkozat szerzője.
XVI. Lajos (uralkodott: 1774-1792): Francia király; forradalom alatt kivégezték 1793-ban.
Maximilien Robespierre (1758-1794): Francia jakobinus vezető; terror irányítója, guillotine-nal kivégezték.
Danton (Georges Danton, 1759-1794): Francia forradalmár; jakobinus, de mérsékelt; Robespierre kivégeztette.
Bonaparte (I.) Napóleon (uralkodott császárként: 1804-1814/1815): Francia hadvezér, császár; hadjáratok, Code Civil; Waterloo után száműzték.
Nelson admirális (Horatio Nelson, 1758-1805): Angol tengernagy; Trafalgar, Egyiptom; meghalt Trafalgarnál.
I. Sándor orosz cár (uralkodott: 1801-1825): Orosz cár; Napóleon elleni koalíció, Szent Szövetség.
Kutuzov marsall (Mihail Kutuzov, 1745-1813): Orosz hadvezér; felperzselt föld taktika Napóleon ellen.
Wellington hercege (Arthur Wellesley, 1769-1852): Angol hadvezér; Waterloo győztese.
Évszámok
Uralkodók dátuma: Lásd a személyeknél (pl. I. Stuart Jakab: 1603-1625).
1801 UK: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága megalakul (Act of Union).
1689 Jognyilatkozat: Angol Bill of Rights; alkotmányos monarchia alapja dicsőséges forradalom után.
Rövid parlament 1640: I. Károly hívta össze, de feloszlatta 3 hét után sérelmek miatt.
Csonka parlament 1649: Rump parliament; I. Károly kivégzése.
I. Károly kivégzése 1649: Angol polgárháború vége, köztársaság kezdete.
Dicsőséges forradalom 1688: II. Jakab megbuktatása, Orániai Vilmos trónra lépése vér nélkül.
Hétéves háború 1756-1763: Globális háború; Anglia győz, gyarmatok növekedése; Amerikában francia vereség.
Bostoni teadélután 1773: Amerikai tiltakozás angol adók ellen; teát dobnak a tengerbe.
Függetlenségi háború 1775-1783: Amerikai gyarmatok Anglia ellen; Versailles-i béke függetlenséggel.
Függetlenségi Nyilatkozat 1776: USA alapdokumentuma, jogok kinyilvánítása.
1787 USA alkotmány: Szövetségi rendszer, hatalmi ágak; ratifikálva 1788-ban.
Francia forradalom 1789: Július 14., Bastille ostroma; rendi országgyűlés, nemzetgyűlés.
Valmy-i csata 1792: Francia győzelem poroszok ellen; köztársaság kikiáltása.
XVI. Lajos kivégzése 1793: Guillotine-nal; jakobinusok hatalma.
Waterloo-i csata 1815: Napóleon végső veresége Wellington ellen; száműzetés.
Esszé
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában: Vázlat: Dicsőséges forradalom (1688) után; Jognyilatkozat (1689); hatalmi ágak szétválasztása; parlament felsőbbsége (kétkamrás); király szimbolikus (halasztó vétó); felelős kormány (miniszterelnök); példák: II. Jakab bukása, Orániai Vilmos.
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján: Vázlat: Racionalizmus, szabadság, egyenlőség; előzmények: Newton, Kopernikusz; képviselők: Locke (társadalmi szerződés), Montesquieu (hatalmi ágak), Rousseau (népszuverenitás); gazdaság: merkantilizmus vs. fiziokraták (Adam Smith); források: "A törvények szelleméről", "Társadalmi szerződés".
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapelvei: Vázlat: 1789, francia forradalom; jogegyenlőség, szabadság, tulajdon; népfelség; befolyás: Jefferson, Rousseau; hatása: feudális rendszer vége, reformok (metrikus rendszer, assignata).