--- hide: - toc --- === "Normál" ## Fogalmak - racionalizmus - felvilágosodás - heliocentrikus világkép - teizmus, deizmus, ateizmus - szabadkőművesek - Montesquieu-i államelmélet - hatalmiágak - népfelség elve/népszuverenitás - cenzus - merkantilizmus - védővám - szabad verseny - puritánok - alkotmányos monarchia - Independensek - rövid parlament - hosszú parlament - csonka parlament - köztársaság - Jognyilatkozat - kétkamrás országgyülés - miniszterelnök - restauráció - halasztó vétó - kontinentális hegemónia - hatalmi egyensúly - társadalmi szerződés - jogegyenlőség - felelős kormány - farmergazdálkodás - függetlenségi nyilatkozat - elnök - Monroe-elv - Labdaházi eskü - metrikus rendszer - assignata - jakobinus - girond - terror - diktatúra - statárium - kontinentális zárlat - Szent Szövetség ## Személyek - Isaac Newton - Nikolausz Kopernikusz - Charles Louis Montesquieu - Jean-Jacques Rousseau - Adam Smith - I. Stuart Jakab - I. Károly - II. Károly - II. Jakab angolok - Oliver Cromwell - Orániai Vilmos (III. Vilmos) - Nagy Katalin cárnő - George Washington - Benjamin Franklin - Thomas Jefferson - XVI. Lajos - Maximilien Robespierre - Daton - Bonaparte (I.) Napóleon - Nelson admirális - I. Sándor orosz cár - Kutuzov marsall - Wellington hercege ## Évszámok - uralkodók dátuma - 1801 UK - 1689 Jognyilatkozat - rövid parlament 1640 - csonka parlament 1649 - I. Károly kivégzése 1649 - Dicsőséges forradalom 1688 - hétéves háború 1756-1763 - Bostoni teadélután 1773 - Függetlenségi háború 1775-1783 - Függetlenségi Nyilatkozat 1776 - 1787 USA alkotmány - Francia forradalom 1789 - Valmy-i csata 1792 - XVI. Lajos kivégzése 1793 - Waterloo-i csata 1815 ## Esszé - Az alkotmányos monarchia jellenzői Angliában. - A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. - Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alaokérdései. === "Kiegészített" ## Fogalmak - **Racionalizmus**: Filozófiai irányzat, amely a tudást az észre és logikus gondolkodásra alapozza, nem a hitre vagy tapasztalatra. A XVII-XVIII. században erősödött meg, például Descartes és Leibniz munkáiban, hangsúlyozva, hogy a világ törvényei racionálisan megismerhetők. - **Felvilágosodás**: A XVIII. század európai szellemi mozgalma, amely a racionalizmust, a tudományt és az emberi jogokat helyezte előtérbe. Célja a társadalom jobbítása, a babonák és zsarnokság elleni harc. Főbb eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség; képviselői: Voltaire, Rousseau, Montesquieu. - **Heliocentrikus világkép**: A Nap-központú világnézet, ahol a Föld és a bolygók a Nap körül keringenek. Kopernikusz fejlesztette ki a XVI. században, ellentétben a geocentrikus (Föld-központú) modellel. - **Teizmus, deizmus, ateizmus**: - **Teizmus**: Hit abban, hogy Isten aktívan részt vesz a világban a teremtés után is, irányítja az eseményeket. - **Deizmus**: Isten teremtette a világot, de utána nem avatkozik be; a világ törvényei önállóan működnek (pl. Voltaire nézetei). - **Ateizmus**: Isten létének teljes tagadása. - **Szabadkőművesek**: Titkos társaságok hálózata a XVIII. században, páholyokban szerveződve. Beszélgettek tudományról, filozófiáról; jelszavaik: egyenlőség, testvériség, szabadság. Nem egységesek, de felvilágosodás-pártiak voltak. - **Montesquieu-i államelmélet**: Montesquieu "A törvények szelleméről" című művében kidolgozott elmélet, amely a hatalmi ágak szétválasztását javasolja (törvényhozó, végrehajtó, bírói) a zsarnokság elkerülésére. Az ágak egymást ellenőrzik. - **Hatalmi ágak**: Montesquieu elmélete alapján: törvényhozó (parlament), végrehajtó (kormány), bírói (bíróságok). Függetlenek egymástól, hogy megakadályozzák a hatalom koncentrálódását. - **Népfelség elve/népszuverenitás**: A hatalom a néptől ered, nem az uralkodótól vagy Istentől. Rousseau szerint közvetlen (nép közvetlenül dönt), Montesquieu szerint közvetett (választott képviselők révén). Cenzusos választójoggal korlátozva (vagyon, műveltség alapján). - **Cenzus**: Választójogi korlátozás, ahol csak bizonyos vagyonnal, műveltséggel, nemmel vagy életkorral rendelkezők szavazhatnak. Pl. a XVIII. században kizárta a szegényeket és nőket. - **Merkantilizmus**: Gazdaságpolitika a XVII-XVIII. században (pl. Colbert alatt), amely az állami beavatkozást, védővámokat és exportot hangsúlyozza az aranyfelhalmozás érdekében. Cél: erős nemzeti gazdaság. - **Védővám**: Vámok, amelyek védik a hazai ipart a külföldi versenytől, növelve az import árát. Merkantilizmus része. - **Szabad verseny**: Fiziokraták (pl. Quesnay, Turgot) és Adam Smith elve: laissez-faire, ahol az állam nem avatkozik be a gazdaságba, a piac önszabályozó. Mindenből annyit termelnek, amennyi kell. - **Puritánok**: Anglikán egyház radikális reformerei, kálvinisták, akik elutasítják a katolikus elemeket (pl. püspököket). Angliában a polgárháborúban kulcsszerepük volt. - **Alkotmányos monarchia**: Rendszer, ahol az uralkodó hatalma korlátozott alkotmánnyal, parlamenttel. Pl. Anglia 1689 után: király szimbolikus, parlament dönt. - **Independensek**: Radikális puritánok Angliában (vezetője: Oliver Cromwell), akik az egyház teljes függetlenségét akarták, nélkülözve központi szervezetet. - **Rövid parlament**: 1640-ben I. Károly hívta össze, de csak 3 hétig tartott, mert sérelmeket soroltak fel, és a király feloszlatta. - **Hosszú parlament**: 1640-1653-ig tartott Angliában, cél: felelős kormány, király korlátozása. Polgárháborúhoz vezetett. - **Csonka parlament**: 1649-ben, "rump parliament", ahol kizárták a mérsékelteket; csak independensek és levellerek maradtak, kivégezték I. Károlyt. - **Köztársaság**: Angliában 1649-1660, valójában Cromwell katonai diktatúrája. Protectorátus néven. - **Jognyilatkozat**: 1689-es angol Bill of Rights: alkotmányos monarchia alapja, parlament jogai, király korlátozása. - **Kétkamrás országgyűlés**: Parlament két háza: felsőház (House of Lords, arisztokraták) és alsóház (House of Commons, választottak). - **Miniszterelnök**: Anglia első: Robert Walpole (XVIII. sz.), kormány vezetője, parlamentnek felelős. - **Restauráció**: 1660-ban Angliában a Stuartok visszatérése, alkotmányos monarchiával. - **Halasztó vétó**: Király joga törvények halasztására, de nem végleges vétóra (pl. alkotmányos monarchiában). - **Kontinentális hegemónia**: Egy hatalom uralma Európában (pl. Franciaország elleni angol politika elkerülése). - **Hatalmi egyensúly**: Angol külpolitika: egyensúly fenntartása Európában, hogy ne legyen hegemónia. - **Társadalmi szerződés**: Locke elmélete: emberek természetes jogai (élet, szabadság, tulajdon); kormány védi ezeket, különben felkelés jogszerű. - **Jogegyenlőség**: Mindenki egyenlő a törvény előtt, feudális kiváltságok megszüntetése (pl. francia forradalomban). - **Felelős kormány**: Kormány a parlamentnek felelős, nem a királynak (pl. hosszú parlament célja). - **Farmergazdálkodás**: Amerikai Északon: önálló gazdák saját földön, önerőből fejlesztenek, iparral (manufaktúrák). - **Függetlenségi nyilatkozat**: 1776, USA: felvilágosodás alapelvei, jogok, Anglia elleni függetlenség. - **Elnök**: USA végrehajtó hatalom vezetője, 4 évre választott, elektorokon keresztül. - **Monroe-elv**: 1823, USA izolacionizmusa: Amerika az amerikaiaké, Európa ne avatkozzon be. - **Labdaházi eskü**: 1789, francia harmadik rend esküt tesz a nemzetgyűlésben alkotmány kidolgozására. - **Metrikus rendszer**: Francia forradalom reformja: méter, kilogramm stb., egységes mérés. - **Assignata**: Francia forradalomban egyházi birtokok alapján kibocsátott papírpénz, inflációhoz vezetett. - **Jakobinus**: Radikális francia forradalmi klub, Robespierre vezetésével; terrorral védték a forradalmat. - **Girond**: Mérsékelt republikánusok Franciaországban, háború-pártiak, jakobinusok ellenségei. - **Terror**: Jakobinus diktatúra alatt (1793-1794): tömeges kivégzések gyanúsak ellen, 35 ezer áldozat. - **Diktatúra**: Jakobinus időszak: forradalmi bizottságok irányítanak, terrorral. - **Statárium**: Gyorsított bírósági eljárás, halálos ítéletekkel (jakobinus terror eszköze). - **Kontinentális zárlat**: Napóleon 1806-os rendelete: Európa bojkottálja Angliát, de kudarc. - **Szent Szövetség**: 1815, orosz, osztrák, porosz szövetség forradalmak leverésére. ## Személyek - **Isaac Newton (1643-1727)**: Angol fizikus, matematikus; mechanika törvényei, gravitáció; alapozta a racionalizmust. - **Nikolausz Kopernikusz (1473-1543)**: Lengyel csillagász; heliocentrikus világkép kidolgozója. - **Charles Louis Montesquieu (1689-1755)**: Francia gondolkodó; hatalmi ágak elmélete, "A törvények szelleméről". - **Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)**: Svájci-francia filozófus; társadalmi szerződés, népszuverenitás, "Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről". - **Adam Smith (1723-1790)**: Skót közgazdász; "A nemzetek gazdagsága", szabad piac elmélete. - **I. Stuart Jakab (uralkodott: 1603-1625)**: Anglia és Skócia királya; perszonálunió, katolikus hajlamok. - **I. Károly (uralkodott: 1625-1649)**: Anglia királya; abszolutizmus kísérlete, polgárháborúhoz vezetett; kivégezték. - **II. Károly (uralkodott: 1660-1685)**: Anglia királya; restauráció után, katolikus hajlamok. - **II. Jakab (uralkodott: 1685-1688)**: Anglia királya; katolikus, parlament mellőzése; dicsőséges forradalommal megbuktatták. - **Oliver Cromwell (1599-1658)**: Angol hadvezér, independens vezető; köztársaság protectorja, katonai diktatúra. - **Orániai Vilmos (III. Vilmos) (uralkodott: 1689-1702)**: Holland származású angol király; dicsőséges forradalom, protestáns, alkotmányos monarchia. - **Nagy Katalin cárnő (uralkodott: 1762-1796)**: Orosz cárnő; felvilágosult abszolutizmus, terjeszkedés (Balkán, Szibéria). - **George Washington (1732-1799)**: Amerikai hadvezér, első elnök (1789-1797); függetlenségi háború vezetője. - **Benjamin Franklin (1706-1790)**: Amerikai feltaláló, diplomata; Szabadság Fiai, függetlenségi nyilatkozat. - **Thomas Jefferson (1743-1826)**: Amerikai politikus, harmadik elnök (1801-1809); függetlenségi nyilatkozat szerzője. - **XVI. Lajos (uralkodott: 1774-1792)**: Francia király; forradalom alatt kivégezték 1793-ban. - **Maximilien Robespierre (1758-1794)**: Francia jakobinus vezető; terror irányítója, guillotine-nal kivégezték. - **Danton (Georges Danton, 1759-1794)**: Francia forradalmár; jakobinus, de mérsékelt; Robespierre kivégeztette. - **Bonaparte (I.) Napóleon (uralkodott császárként: 1804-1814/1815)**: Francia hadvezér, császár; hadjáratok, Code Civil; Waterloo után száműzték. - **Nelson admirális (Horatio Nelson, 1758-1805)**: Angol tengernagy; Trafalgar, Egyiptom; meghalt Trafalgarnál. - **I. Sándor orosz cár (uralkodott: 1801-1825)**: Orosz cár; Napóleon elleni koalíció, Szent Szövetség. - **Kutuzov marsall (Mihail Kutuzov, 1745-1813)**: Orosz hadvezér; felperzselt föld taktika Napóleon ellen. - **Wellington hercege (Arthur Wellesley, 1769-1852)**: Angol hadvezér; Waterloo győztese. ## Évszámok - **Uralkodók dátuma**: Lásd a személyeknél (pl. I. Stuart Jakab: 1603-1625). - **1801 UK**: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága megalakul (Act of Union). - **1689 Jognyilatkozat**: Angol Bill of Rights; alkotmányos monarchia alapja dicsőséges forradalom után. - **Rövid parlament 1640**: I. Károly hívta össze, de feloszlatta 3 hét után sérelmek miatt. - **Csonka parlament 1649**: Rump parliament; I. Károly kivégzése. - **I. Károly kivégzése 1649**: Angol polgárháború vége, köztársaság kezdete. - **Dicsőséges forradalom 1688**: II. Jakab megbuktatása, Orániai Vilmos trónra lépése vér nélkül. - **Hétéves háború 1756-1763**: Globális háború; Anglia győz, gyarmatok növekedése; Amerikában francia vereség. - **Bostoni teadélután 1773**: Amerikai tiltakozás angol adók ellen; teát dobnak a tengerbe. - **Függetlenségi háború 1775-1783**: Amerikai gyarmatok Anglia ellen; Versailles-i béke függetlenséggel. - **Függetlenségi Nyilatkozat 1776**: USA alapdokumentuma, jogok kinyilvánítása. - **1787 USA alkotmány**: Szövetségi rendszer, hatalmi ágak; ratifikálva 1788-ban. - **Francia forradalom 1789**: Július 14., Bastille ostroma; rendi országgyűlés, nemzetgyűlés. - **Valmy-i csata 1792**: Francia győzelem poroszok ellen; köztársaság kikiáltása. - **XVI. Lajos kivégzése 1793**: Guillotine-nal; jakobinusok hatalma. - **Waterloo-i csata 1815**: Napóleon végső veresége Wellington ellen; száműzetés. ## Esszé - **Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában**: Vázlat: Dicsőséges forradalom (1688) után; Jognyilatkozat (1689); hatalmi ágak szétválasztása; parlament felsőbbsége (kétkamrás); király szimbolikus (halasztó vétó); felelős kormány (miniszterelnök); példák: II. Jakab bukása, Orániai Vilmos. - **A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján**: Vázlat: Racionalizmus, szabadság, egyenlőség; előzmények: Newton, Kopernikusz; képviselők: Locke (társadalmi szerződés), Montesquieu (hatalmi ágak), Rousseau (népszuverenitás); gazdaság: merkantilizmus vs. fiziokraták (Adam Smith); források: "A törvények szelleméről", "Társadalmi szerződés". - **Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapelvei**: Vázlat: 1789, francia forradalom; jogegyenlőség, szabadság, tulajdon; népfelség; befolyás: Jefferson, Rousseau; hatása: feudális rendszer vége, reformok (metrikus rendszer, assignata).