--- hide: - toc --- # 2026. 04. 14-i összefoglalás === "Normál" ## Fogalmak - Helytartótanács - rendi országgyűlés - Felsőtábla - Alsótábla - Kerületi ülés - vármegyegyülés - leirat - felirat - átirat - posztfeudális társadalom - követutasítás - bocskoros nemes / hétszilvafás - honorácior - zsellér - reformkor - MTA - önkéntes örökváltság - kötelező örökváltság - kötelező örökváltság kárpótlással/nélkül - közteherviselés - Lánchíd - koleralázadás - Országgyűlési Tudósítások - sérelmi országgyűlés - Fontolva Haladók - Centralisták - Ellenzéki Kör/Párt - érdekegyesítés - Védegylet - egy politikai nemzet ## Évszámok - I. Ferenc (1792-1835) - V. Ferdinánd (1835-1848) - 1794 Martinovics összeesküvés - 1809 Győri csata - 1838 nagy pesti árvíz - 1830-1848 Reformkor - 1844 magyar államnyelv - 1830 Hitel - 1837 Kossuth börtön - 1839-1840 önkéntes örökváltság - 1843-1844 Védegylet létrejön - 1847 Ellenzéki Nyilatkozat ## Személyek - József nádor - Kazinczy Ferenc - Martinovics Ignác - Ganz Ábrahám - Széchényi Ferenc - Széchényi István - Wesselényi Miklós - Deák Ferenc - Kossuth Lajos - Batthyány Lajos - Kölcsey Ferenc - Eötvös József - Dessewffy Aurél - Klement Metternich - Trefort Ágoston - Ján Kollár - Petőfi Sándor - Vasvári Pál - Jókai Mór - Irinyi ## Esszék - A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése) - Széchényi és Kossuth programja és vitája === "Kiegészített" #### Fogalmak - **Helytartótanács**: A Habsburg-kormányzat magyarországi végrehajtó szerve; a vármegyék felett állt, nádor elnöklete alatt működött, ügyosztályokra tagolódott; a modern kormány elődje, közvetlenül az uralkodónak volt felelős. - **rendi országgyűlés**: Kétkamarás rendi gyűlés Pozsonyban; a király és a rendek együtt kormányoztak; felirat–leirat–átirat rendszerrel működött. - **Felsőtábla**: Születési alapon tagjai (arisztokraták, főpapok, főispánok, aulikusok). - **Alsótábla**: Vármegyék 2-2 követe (nemesek), királyi városok és káptalanok küldöttei; **követutasítás** alapján szavaztak. - **Kerületi ülés**: Az alsótábla informális, előzetes egyeztető gyűlése; a 4 kerületből a reformkorra már csak 1 maradt. - **vármegyei gyűlés**: A helyi önkormányzat legfontosabb fóruma; főispán (kinevezett), alispán (választott); a nemesek szavaztak; fontos abszolutizmus-ellenes erő. - **felirat**: Az országgyűlés által az uralkodónak küldött kérés/törvényjavaslat. - **leirat**: Az uralkodó válasza a feliratra (elfogadás vagy elutasítás); ekkor még nem volt határidő. - **átirat**: A két tábla közötti egyeztető irat. - **posztfeudális társadalom**: A feudális rendi társadalom átmeneti állapota a 19. század elején; még megvannak a kiváltságok, de már megjelennek a polgári elemek. - **bocskoros nemes / hétszilvafás**: Elszegényedett, törpebirtokos köznemesek; gyakran akadályozták a reformokat. - **honorácior**: Nem nemesi származású értelmiségi réteg (ügyvédek, tanárok, újságírók); pl. Petőfi, Arany. - **zsellér**: Föld nélküli vagy nagyon kis földdel rendelkező jobbágy; házas és házatlan zsellérek, valamint cselédek. - **reformkor (1830–1848)**: Magyarország modernizációjának korszaka; politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális reformok időszaka. - **MTA (Magyar Tudományos Akadémia)**: Széchenyi István kezdeményezésére alapították 1825-ben. - **önkéntes örökváltság**: A jobbágy saját akaratából megválthatja szolgáltatásait és telekjogát (1839–40-ben vezették be, csak ~1%-a élt vele). - **kötelező örökváltság**: Kossuth programja szerint államilag előírt, általános jobbágyfelszabadítás (kárpótlással vagy anélkül). - **közteherviselés**: A nemesek adóztatása; az állam bevételének növelése. - **Lánchíd**: Széchenyi István legnagyobb infrastrukturális projektje; Clark Ádám tervezte; 1849-re készült el; nemesek is fizettek hajódíjat. - **koleralázadás (1831)**: A kolerajárvány alatt kitört parasztfelkelés; a parasztok azt hitték, hogy megmérgezik őket. - **Országgyűlési Tudósítások**: Kossuth Lajos 1832–36 között titokban terjesztett beszámolói az országgyűlésről (cenzúra kijátszása). - **sérelmi országgyűlés**: Panaszok felsorolásával induló országgyűlés (pl. 1825–27, 1839–40). - **Fontolva Haladók**: Újkonzervatív csoport (Dessewffy József, majd Aurél); elismerték a változás szükségességét, de óvatosan, Béccsel együttműködve. - **Centralisták**: Eötvös József, Trefort Ágoston; erős központi hatalmat akartak, a vármegyék szerepének csökkentésével (francia minta); nem vált népszerűvé. - **Ellenzéki Kör / Ellenzéki Párt**: A liberális tábor; Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos vezetésével. - **érdekegyesítés**: Széchenyi programjának lényege: a rendek és a nemzet érdekeinek összehangolása. - **Védegylet**: 1844-ben Kossuth kezdeményezésére alakult védelmi egyesület a magyar ipar és kereskedelem védelmére (bojkott). - **egy politikai nemzet**: A reformkori magyar nemzeti eszme alapja; aki a magyar politikai közösséghez tartozik, az a nemzet tagja (kollektív nemzetiségi jogok elvetése). #### Évszámok / Kronológia - **1792–1835**: I. Ferenc (II. Lipót fia) uralkodása. - **1794**: Martinovics Ignác jakobinus összeesküvése és kivégzése a Vérmezőn. - **1809**: Napóleoni háború; Schönburdi kiáltvány; nemesi felkelés, Győri csata (Napóleon győzelme). - **1830–1848**: Reformkor. - **1830**: Széchenyi István *Hitel* című műve. - **1831**: Koleralázadás. - **1835–1848**: V. Ferdinánd uralkodása. - **1837**: Kossuth Lajos börtönbe kerül (felségsértés). - **1838**: Nagy pesti árvíz. - **1839–1840**: Országgyűlés; önkéntes örökváltság bevezetése. - **1843–1844**: Magyar nyelv lesz az államnyelv; Védegylet megalakulása. - **1844**: Magyar államnyelv hivatalossá válása. - **1847**: Ellenzéki Nyilatkozat (Kossuth, Deák, Batthyány). #### Személyek - **József nádor**: Habsburg főherceg, Magyarország nádora; támogatta Pest-Buda fejlődését. - **Kazinczy Ferenc**: Nyelvújítás egyik legnagyobb alakja. - **Martinovics Ignác**: Jakobinus összeesküvés vezetője (1794). - **Ganz Ábrahám**: Vasöntöde alapítója Budán; a magyar nehézipar úttörője. - **Széchényi Ferenc**: A Nemzeti Múzeum alapítója (gyűjteménye). - **Széchenyi István (1791–1860)**: A „legnagyobb magyar”; reformkor kezdeményezője; Hitel, Világ, Stádium; Lánchíd, Akadémia, kaszinó. - **Wesselényi Miklós**: „Balítéletek” szerzője; radikálisabb reformokat sürgetett; Kossuth-tal együtt börtönbe került. - **Deák Ferenc**: „a haza bölcse”; Zala vármegye követe; mérsékelt liberális. - **Kossuth Lajos (1802–1894)**: A reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezető alakja; Országgyűlési és Törvényhatósági Tudósítások; Pesti Hírlap. - **Batthyány Lajos**: Gróf, a független magyar kormány első miniszterelnöke. - **Kölcsey Ferenc**: Himnusz szerzője; Szatmár vármegye követe a reformországgyűlésen. - **Eötvös József**: Centralisták vezetője; író, kultúrpolitikus. - **Dessewffy Aurél**: Fontolva Haladók (újkonzervatívok) egyik vezetője. - **Klemens Metternich**: Osztrák kancellár; a konzervatív, változásellenes politika fő képviselője. - **Trefort Ágoston**: Centralista politikus, Eötvös szövetségese. - **Ján Kollár**: Szlovák költő, illirista/panszláv gondolkodó. - **Petőfi Sándor**: A márciusi ifjak vezéralakja, radikális költő. - **Vasvári Pál**: Márciusi ifjú, forradalmár. - **Jókai Mór**: Író, a Fiatal Magyarország tagja. - **Irinyi József**: A márciusi ifjak egyik tagja (12 pont egyik kidolgozója). #### Esszék / Fő témák - A reformkor fő kérdései: a magyar nyelv ügye (1844 államnyelv), a jobbágykérdés (önkéntes → kötelező örökváltság, kárpótlás), a polgári átalakulás és alkotmányosság (felelős magyar kormány, közteherviselés, jogegyenlőség). - Széchenyi István és Kossuth Lajos programja és vitája: Széchenyi – lassú, átgondolt, Béccsel együttműködő modernizáció (érdekegyesítés); Kossuth – radikálisabb, kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány, laza perszonálunió; vita a Kelet Népe c. cikk körül.