Földrajzi felfedezések – 15–16. századi expedíciók, amelyek új tengeri útvonalakat és földrészeket tártak fel (Afrika, Amerika, Ázsia), elsősorban gazdasági, vallási és hatalmi célból.
Karavella – új, kisebb, gyorsabb, manőverezhető hajótípus, amellyel a portugál és spanyol hajósok felfedezéseiket tették (pl. Santa Maria, Niña, Pinta).
Iránytű – kínai eredetű navigációs eszköz, a tengerészeti tájékozódás forradalma.
Rekonkviszta – a móroktól való ibériai területvisszafoglalás (1492-ben Granada visszafoglalása zárja le).
Konkvisztádorok – spanyol hódítók, akik kis csapatokkal, fejlettebb fegyverzettel (ló, lőfegyver) meghódították az amerikai civilizációkat (Cortés – Azték Birodalom, Pizarro – Inka Birodalom).
Tordesillasi szerződés (1494) – a pápa közvetítésével Spanyolország és Portugália felosztja a világot egy 46° nyugati hosszúsági kör mentén (Spanyolország: nyugat, Portugália: kelet, Brazília Portugáliához kerül).
Zaragozai egyezmény (1529) – a keleti szférák (Ázsia) felosztása Spanyolország és Portugália között.
Újvilág – Amerika földrésze, Kolumbusz felfedezésével került az európai tudatba; neve Amerigo Vespuccitól származik.
Árforradalom – az amerikai nemesfémbeáramlás okozta első nagy infláció Európában (árak 3–4-szeresére nőttek).
Manufaktúra – átmeneti termelési forma a céhek és a gyárak között: munkamegosztáson alapuló kézműipar, bérmunkásokkal.
Tőkés termelés (kapitalizmus) – a 16. századtól kezdődő gazdasági rendszer, amely a haszon (profit) maximalizálására épül.
Részvény – tulajdonrész egy vállalkozásban, amiért osztalék jár.
Tőzsde – áruk és értékpapírok piaca (pl. Antwerpen, Amszterdam).
Tőke – bármilyen befektethető érték (pénz, termék, föld).
Tőkekoncentráció – a vagyon és termelőeszközök néhány nagy kézben összpontosulnak.
Röghöz kötés – a jobbágyok elvándorlásának tilalma a földesúri birtokról (a kelet-európai feudalizmus megszilárdulása).
Reformáció – 16. századi vallási megújulási mozgalom, amely a katolikus egyház visszaélései ellen lépett fel, új felekezetek (protestánsok) létrejöttéhez vezetett.
Szimónia – egyházi tisztségek pénzért való adás-vétele.
Búcsúcédula – pénzért árult bűnbocsánat, Luther fellépésének közvetlen kiváltó oka.
95 pont (1517) – Luther Márton tézisei, amelyekben elítélte a búcsúcédulákat és az egyházi visszaéléseket.
Lutheránus / Evangélikus egyház – Luther tanain alapuló protestáns irányzat: a Biblia a hit egyetlen forrása, nemzeti nyelvű igehirdetés, két szín alatti áldozás, a pápa elutasítása.
Anabaptisták – újrakeresztelők, radikális reformerek, akik a csecsemőkeresztelést elvetették (Müntzer Tamás).
Predesztináció – Kálvin tanítása, amely szerint az ember sorsa (üdvözülés vagy kárhozat) Isten akaratából előre elrendelt.
Presbiteri rendszer – világi vezetők (presbiterek) is részt vesznek az egyházi irányításban.
Szekularizáció – egyházi birtokok világi kézre kerülése.
Tridenti zsinat (1545–1563) – a katolikus megújulás alapja, dogmák megerősítése, visszaélések felszámolása, papi fegyelem és oktatás reformja.
Jezsuita rend (1540) – Loyolai Szent Ignác által alapított szerzetesrend, célja a nevelés, térítés, a katolicizmus védelme.
Inkvizíció – egyházi bíróság az eretnekek felkutatására, a „tiltott könyvek indexével”.
Barokk – az ellenreformáció művészeti stílusa, érzelmes, díszes, hatásos templomépítészet.
Rekatolizáció – a protestáns területek visszatérítése a katolikus hitre.
Abszolutizmus – az uralkodó korlátlan hatalma, a rendi gyűlés mellőzésével (pl. V. Károly).
Spanyol Habsburgok – a spanyol királyságot uraló Habsburg-ág, akik a 16. században világbirodalmat építettek.
Örökös tartományok – az osztrák Habsburgok közvetlen birtokai (Ausztria, Stájerország, Tirol, Karintia).
Infláció – a pénz értékvesztése, amit a nemesfémek túláramlása okozott.
Személyek
Bartolomeu Diaz – portugál hajós, 1487-ben elérte a Jóreménység fokát.
Vasco da Gama – portugál felfedező, 1498-ban eljutott Indiába.
Kolumbusz Kristóf – 1492-ben a spanyolok megbízásából elérte Amerikát, de azt Indiának hitte.
Amerigo Vespucci – felismerte, hogy Kolumbusz új földrészt fedezett fel; róla nevezték el Amerikát.
Fernando Magellán – 1519–1522: az első földkörüli expedíció vezetője (a Föld gömbölyűségét bizonyította).
Hernán Cortés – 1519–1521: az Azték Birodalom spanyol hódítója.
Francisco Pizarro – az Inka Birodalom meghódítója Dél-Amerikában.
Luther Márton – Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója (95 pont, 1517).
Müntzer Tamás – anabaptista vezető, a német parasztháború (1524–1525) vezéralakja.
Kálvin János – svájci reformátor, a református egyház alapítója (1536 A keresztény vallás tanítása).
Servet Mihály – spanyol orvos, az antitrinitárius (unitárius) tanok megalapítója.
Dávid Ferenc – Erdélyben terjesztette el az unitárius vallást.
Loyolai Szent Ignác – jezsuita rend alapítója, az ellenreformáció kulcsfigurája.
V. Károly – német-római császár és spanyol király (1516–1556), katolikus, abszolutista uralkodó.
Bölcs Frigyes – szász választófejedelem, Luther védelmezője Wartburg várában.
I. Miksa – Habsburg uralkodó, házassági politikájával megalapozta a Habsburg-hatalmat.
Szép Fülöp – Miksa fia, Burgundia ura, Spanyolország örököse.
Őrült Johanna – Kasztília királynője, Fülöp felesége.
Jagelló Anna – Magyar–Cseh királylány, Habsburg Ferdinánd felesége.
Ferdinánd (I.) – V. Károly öccse, a Habsburg Birodalom osztrák részének uralkodója.
Évszámok
1487 – Bartolomeu Diaz: Jóreménység foka
1492 – Kolumbusz: Amerika felfedezése
1494 – Tordesillasi szerződés
1498 – Vasco da Gama Indiába ér
1519–1522 – Magellán földkörüli útja
1529 – Zaragozai egyezmény
1517 – Luther 95 pontja
1521 – Wormsi birodalmi gyűlés
1524–1525 – Német parasztháború
1545–1563 – Tridenti zsinat
1540 – Jezsuita rend alapítása
1555 – Augsburgi vallásbéke
1516–1556 – V. Károly uralkodása
1546–1547 – Schmalkaldeni háború
Esszék
A földrajzi felfedezések okai és következményei
gazdasági, technikai, politikai és vallási motivációk
Amerika meghódítása, gyarmatosítás
gazdasági világközpont áthelyeződése az Atlanti-óceán partjára
A reformáció és ellenreformáció összehasonlítása
Luther, Kálvin tanai és a Tridenti zsinat intézkedései