2025. 10. 14. Összefoglalás
Fogalmak
- újvilág
- fűszeréhség
- nemesféméhség
- levantei kereskedelem
- karavella
- őslakosok
- konkvisztádor
- Tordesillasi szerződés
- árforradalom
- manufaktúra
- részvény
- tőke
- tőzsde
- kapitalizmus
- örökös jobbágyság
- piac
- bérmunka
- reformáció
- búcsúcédula
- inkvizíció
- protestáns
- lutheránus/envangélikus/ágostai
- szekularizáció
- anabaptisták
- Augsburgi vallásbéke
- reformátusok/kálvinisták
- puritán
- presbiterek
- unitárius
- ellenreformáció
- jezsuita
- barokk
- rekatolizálás
- abszolutizmus
- örökös tartományok
- infláció
- bekeritések
- anglikán egyház
- kontinentális munkamegosztás
- nantes-i ediktum (1598)
- merkantilista gazdaságipolitika: ipar védelme
- Vesztfáliai béke (1648)
-
- világkereskedelem
Személyek (+évszámok)
- Bartolomeo Diaz
- Vasco de Gama
- Kolombusz Kristóf
- Fernando Magellán
- Amerigo Vespucci
- Cortez
- Luther Márton
- Kálvin János
- Loyolai Ignác
- V. Károly császár
- I. Ferenc franci király
- II. Fülöp spanyol
- I. Ferdinánd császár
- VIII. Henrik
- IV. Henrik francia
- XIV: Lajos francia
- II. Ferdinánd
- II. Gusztáv Adolf
- Sobienski János
- I. Nagy Péter
Évszámok
- 1492 Amerika felfedezése
- 1494 Tordesillas szerződés
- 1517 október 31 reformáció kezdete
- 1555 Augsburgi vallásbéke
- 1545-1563 Tridenti zsinat
- 1540 jezsuita rend
- 1588 Nagy Armanda
- 1652-1698 francia vallásháború
- 1598, 1685 nantes-i ediktum
- 1618-1648 harmincéves háború
- vesztfáliai béke
- 1683 Bécs utolsó ostroma
Esszék
- reformáció, ellenreformáció
- földrajzi felfedezések következményei
- harmincéves háború
Fogalmak
- Újvilág – Amerika fölfedezés utáni elnevezése; Európa számára új kontinens.
- Fűszeréhség – Az európai kereslet a keleti fűszerek (bors, fahéj, szegfűszeg stb.) iránt, amely fontos mozgatórugója volt a földrajzi felfedezéseknek.
- Nemesféméhség – Az arany és ezüst iránti nagy kereslet Európában, főként a pénzgazdaság fejlődése miatt.
- Levantei kereskedelem – A középkorban a Közel-Kelettel (Levante) folytatott kereskedelem, főként itáliai városállamokon keresztül.
- Karavella – Könnyű, gyors, jól irányítható portugál vitorlás hajótípus, amely fontos szerepet játszott a felfedezésekben.
- Őslakosok – Az amerikai kontinens eredeti lakói (pl. inka, maja, azték civilizációk).
- Konkvisztádor – Spanyol hódítók, akik az Újvilágban birodalmakat döntöttek meg (pl. Cortez, Pizarro).
- Tordesillasi szerződés – 1494-ben kötött megállapodás Spanyolország és Portugália között, amely felosztotta az újonnan felfedezett területeket.
- Árforradalom – A 16. században bekövetkező drasztikus árnövekedés Európában, amit a nemesfém beáramlása okozott.
- Manufaktúra – Kézműves munkán alapuló ipari üzem, ahol munkamegosztásban dolgoznak, de még nem gépekkel.
- Részvény – Tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír egy vállalatban, amivel a tulajdonos nyereséghez juthat.
- Tőke – Olyan pénz vagy vagyon, amit befektetnek termelésbe, kereskedelembe, vállalkozásba.
- Tőzsde – A részvények és egyéb értékpapírok nyilvános adásvételének helye.
- Kapitalizmus – Olyan gazdasági rendszer, amely a magántulajdonra, a profitorientált termelésre és a piac szabályozó szerepére épül.
- Örökös jobbágyság – A jobbágyok földhöz és földesurukhoz kötése generációkon át.
- Piac – A termékek és szolgáltatások cseréjének helye, illetve a kereslet és kínálat szabályozó rendszere.
- Bérmunka – Olyan munkavégzés, ahol a munkás pénzért dolgozik, nem természetbeni ellenszolgáltatásért.
- Reformáció – 16. századi vallási mozgalom, amely a katolikus egyház megújítására, majd új egyházak létrehozására törekedett.
- Búcsúcédula – A katolikus egyház által árusított dokumentum, amely bűnbocsánatot ígért; a reformáció egyik kiváltó oka.
- Inkvizíció – Egyházi bíróság, amely az eretnekség üldözésére jött létre.
- Protestáns – A reformáció követője, aki szakított a római katolikus egyházzal.
- Lutheránus / Evangélikus / Ágostai – Luther Márton tanait követő protestáns irányzat.
- Szekularizáció – Egyházi javak világi kézbe adása, illetve az állam és vallás szétválasztása.
- Anabaptisták – Radikális reformátorok, akik csak felnőttként tartották érvényesnek a keresztséget.
- Augsburgi vallásbéke – 1555-ben kötött béke, amely kimondta: „akié a föld, azé a vallás”.
- Reformátusok / Kálvinisták – Kálvin János követői, a reformáció egyik irányzata, a predestináció tanát vallják.
- Puritán – A kálvinizmus radikális angol követői, akik az anglikán egyházat is meg akarták tisztítani a katolikus elemektől.
- Presbiterek – A református egyház világi vezetői, a gyülekezet választott vezetői.
- Unitárius – A protestantizmus egyik irányzata, amely tagadja a Szentháromságot.
- Ellenreformáció – A katolikus egyház válasza a reformációra, célja a hívek visszaszerzése.
- Jezsuita – A Loyolai Ignác által alapított rend, az ellenreformáció egyik fő támasza, a nevelésben és hittérítésben kiemelkedő.
- Barokk – Művészeti stílus, amely az ellenreformáció idején bontakozott ki, célja az érzelmekre hatni, a katolikus hit dicsőítése.
- Rekatolizálás – A katolikus egyházhoz való visszatérés erőszakos vagy békés visszavezetése.
- Abszolutizmus – A királyi hatalom korlátlan uralmát jelentő kormányzati forma.
- Örökös tartományok – A Habsburgok közvetlen uralma alatt álló területek (pl. Ausztria, Csehország).
- Infláció – A pénz vásárlóértékének csökkenése, az árak általános növekedése.
- Bekerítések – Angliában a földek elkerítése, mezőgazdasági termelés átalakítása (pl. birkatenyésztés).
- Anglikán egyház – VIII. Henrik által létrehozott állami egyház Angliában, amely elszakadt a pápától.
- Kontinentális munkamegosztás – A korai újkorban kialakult gazdasági rendszer: Nyugat-Európa iparcikkeket, Kelet-Európa nyersanyagot és gabonát termel.
- Nantes-i ediktum (1598) – IV. Henrik francia király által kiadott rendelet, amely szabad vallásgyakorlatot biztosított a hugenottáknak.
- Merkantilista gazdaságpolitika – Állami beavatkozással erősíteni kívánt gazdaságpolitika: export támogatása, ipar védelme.
- Vesztfáliai béke (1648) – A harmincéves háborút lezáró békeszerződés, amely Európa új politikai rendjét is meghatározta.
- Világkereskedelem – A földrajzi felfedezések után kialakuló nemzetközi kereskedelem, kontinensek közötti áruforgalom.
Személyek
-
Bartolomeo Diaz Portugál hajós, 1487-ben elsőként jutott el Afrika legdélibb pontjához, a Jóreménység fokához. (kb. 1450 – 1500)
-
Vasco da Gama Portugál felfedező, 1498-ban Afrika megkerülésével eljutott Indiába – megnyitva az európai tengeri utat Kelet felé. (kb. 1460 – 1524)
-
Kolumbusz Kristóf Genovai származású hajós, 1492-ben spanyol támogatással nyugat felé hajózva felfedezte Amerikát (bár azt hitte, Indiába jutott). (1451 – 1506)
-
Fernando Magellán Portugál származású felfedező, spanyol szolgálatban indította el az első földkörüli hajóutat (1519–1522). Maga Magellán a Fülöp-szigeteken elesett. (1480 – 1521)
-
Amerigo Vespucci Olasz hajós és térképész, felismerte, hogy Kolumbusz nem Ázsiát, hanem egy új kontinenst fedezett fel – róla nevezték el Amerikát. (kb. 1454 – 1512)
-
Hernán Cortez Spanyol konkvisztádor, meghódította az Azték Birodalmat (Mexikó, 1519–1521), lerombolva azt. (1485 – 1547)
-
Luther Márton Német Ágoston-rendi szerzetes, 1517-ben elindította a reformációt (95 tétel a wittenbergi vártemplom kapujára). A lutheránus (evangélikus) egyház alapítója. (1483 – 1546)
-
Kálvin János Francia származású reformátor, a kálvinizmus megalapítója (predestináció tanítása, Genf központtal). (1509 – 1564)
-
Loyolai Ignác Spanyol nemes, a jezsuita rend (Jézus Társasága) alapítója 1540-ben. Az ellenreformáció egyik fő alakja. (1491 – 1556)
-
V. Károly császár Német-római császár, spanyol király is volt. Uralkodása alatt zajlott a reformáció kezdete, harcolt Luther ellen. 1555-ben lemondott, birodalmát felosztotta. (1500 – 1558)
-
I. Ferenc francia király A Habsburgokkal vetélkedett, V. Károly ellenfele, a reneszánsz kultúra támogatója Franciaországban. (1494 – 1547)
-
II. Fülöp spanyol király V. Károly fia, spanyol világbirodalom csúcsra juttatója. Uralkodása alatt indult a nagy armada Anglia ellen (1588), sikertelenül. (1527 – 1598)
-
I. Ferdinánd császár V. Károly öccse, a Habsburg örökös tartományok uralkodója, majd német-római császár. Katolikus, de hajlott a kompromisszumokra (pl. Augsburgi vallásbéke 1555). (1503 – 1564)
-
VIII. Henrik Angol király, szakított a pápával, megalapította az anglikán egyházat, mert a pápa nem engedélyezte válását. (1491 – 1547)
-
IV. Henrik (francia király) A vallásháborúk után 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, amely vallásszabadságot biztosított a hugenottáknak. (1553 – 1610)
-
XIV. Lajos francia király A "Napkirály", az abszolutizmus mintaképe. 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot. (1638 – 1715)
-
II. Ferdinánd Német-római császár, a harmincéves háború egyik fő katolikus vezetője, rekatolizáció híve. (1578 – 1637)
-
II. Gusztáv Adolf Svéd protestáns király, a harmincéves háború egyik fő hadvezére. Segített a német protestáns fejedelmeknek. (1594 – 1632)
-
Sobieski János Lengyel király, 1683-ban Bécs ostrománál segített a Habsburgoknak a török ellen. A győzelem megállította az oszmán terjeszkedést. (1629 – 1696)
-
I. (Nagy) Péter orosz cár Oroszország modernizálója, nyugatos reformokat vezetett be, hadsereget és ipart fejlesztett. (1672 – 1725)
Évszámok
-
1492 – Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf első útja a Karib-térségbe – az európai gyarmatosítás kezdete.
-
1494 – Tordesillas-i szerződés Spanyolország és Portugália felosztotta a világot: Portugáliáé lett pl. Brazília, Spanyolországé a többi amerikai terület.
-
1517. október 31. – A reformáció kezdete Luther Márton kiszögezte 95 tételét Wittenbergben – bírálta a búcsúcédulákat és az egyház visszaéléseit.
-
1545–1563 – Tridenti zsinat Az ellenreformáció fő eseménye, a katolikus egyház megreformálása és tanításainak megerősítése.
-
1540 – Jezsuita rend megalapítása Loyolai Ignác által létrehozott Jézus Társasága, célja: hittérítés, oktatás, katolikus hit védelme.
-
1555 – Augsburgi vallásbéke Kimondta: „akié a föld, azé a vallás” – a német fejedelmek szabadon választhattak katolikus vagy lutheránus vallást.
-
1588 – A nagy armada veresége II. Fülöp spanyol flottája sikertelenül próbálta megtámadni Angliát, ezután Spanyolország hanyatlani kezdett.
-
1598 – Nantes-i ediktum IV. Henrik biztosította a protestánsok vallásszabadságát Franciaországban.
-
1618–1648 – Harmincéves háború Vallási és hatalmi háború Európában (katolikus–protestáns ellentét, Habsburg–francia vetélkedés).
-
1648 – Vesztfáliai béke Lezárta a harmincéves háborút. Elismerték a protestáns felekezeteket, megerősítették az államok szuverenitását.
-
1652–1698 – Francia vallásháborúk (Valószínűleg elírás – valójában 1562–1598 között voltak. Ha 1652 van megadva, akkor más konfliktusra utalhat, pl. fronde-ra.)
-
1683 – Bécs utolsó ostroma Török hadsereg ostrom alá vette Bécset, de a Habsburgok és Sobieski János segítségével visszaverték őket.
-
1685 – Nantes-i ediktum visszavonása XIV. Lajos eltörölte a vallásszabadságot Franciaországban, üldözték a hugenottákat.