Vázlat
1490-1699
Mátyás király meghal bécsben, valószinüleg agyvérzésbe
tronútodlás
- nem volt tisztázott
Corvin János
- törvénytelen utód
- testi hibás, sántit
- nem lehet király, félre teszik
Habsburg Miksa (1463) Bécsújhelyi szerződés
II. Jagelló Ulászló
- magyar nemesek támogatták
II. Uláaszló (1490-1516)
- lenyel herceg
- laza perszonálunió alakul ki, ami a erősebb katonaságot okoz, a török ellen
rendek jogai megerősödnek
- nincs rendkivüli hadiadók
- saját költségén védi meg az országot
- gyenge királyi hatalom lesz
"Dobzse"
Bevétel csökkenés
- a bevétel, kb.: 500-750 ezer arany volt Mátyás Királynál -> ~200 ezerre csökkent
- végvárrendszer fenntartására se elég
- az adók megmaradtak, de a birtokosok szedik be, és a saját hadseregükre, a bandériumokra költik
Fekete sereg felbomlik
- Ők úgye zsoldosok voltak, fosztogatnak ha nem fizetik
- vezetöjük, Kinizsi Pál számolja fel öket
Köznemes-><-bárók
- Werbőczy: Hármáskönyv (1514), a szokások foglalja összes
- 1848-ig tart
Szent Korona-tan
- országot = király + rendek alkotják
- rendek valasztják az uralkodót
- törvényalkotás
Rákosi végzés (1505)
- Jagelló kihalna, utána csak magyar származásó uralkodó lehet
- Szapolyai János, báró akit támogattak a köznemesek
II. Ulászló, főurak, főpapok
- házassági szerződés
Dózsa-féle parasztfelkelés (1514)
Előzmény
- mezővárosok, fejenkénti adózást vezetnek be
- nemesek korlátozzák a jobbágyokat
- el akarják venni a szabad költözés jogát
Bakócz Tamás
- esztergmoni érsek, aki jobbágy sorból került fel
- kereszteshadjáratokat kezd szervezni
1514 április -- toborzás -- 40 ezer fő
Nemesek
- elkezdenek rettegni, mert a parasztokat felfegyverzik
- nem érdekük a háború
- az aratás elmaradna
Leállitják a toborzást, a hadjáratot
- Székely Dózsa György lett volna a vezető, végvári vitéz (nemes)
Jobbágyok felháborodnak
Menete
Apátfalva
- nemesek nyernek
Nagylaki csata
- Dózsa karóba huzza Csáky Miklóst
Temesvár
- nem sikerül elfoglalni
Megtorlás
Vezetőket kivégzik
- Dózsa tüzes vaskorona, katonai felfalják
Jobbágyok
- Nincs kivégzés, mert munkaerők
- elvettek tölük jogokat:
- szabad költözés joga
- fegyverviselés joga
- robot növelés
II. Lajos (1516-1526)
- kis korú
I. Szalejmám
Béke megújitása
- nem újitják meg
- mégkedvezőbb béke legyen
1521 hadijárat
- Nándorfehérvár, Szubvés, Zrinyi elesnek
Déli végvárok összeomlanak
1521-1526 Tumori Pál
- nagyobb ellentámadás nincs
1525 kiralyihatalom helyreállítás
- rövid távu probléma - barokk "titkos szügségek"
Mohácsi csata (1526)
Cognaci kupa - Habsburg ellen szövetkeznek
- francia -> oszmán
60 ezer fővel indul Szulejmán
- magyar haderő csak 25 ezer fő
- Tumori Pál
1526 augusztus 29. Mohács
- kb 15 ezer halott
II. Lajos elmenekül, csak patok belefullak
- főurak, főpapok töredéke meghal
Szulejmán
- nem tud a király háláláról
- azt hiszi csapdába rakják
- Budapestet kifosztják és kivonulnak
- nem hagy helyőrséget
- Szapolyai-serege
- tülköltséges lenne
... mohácsi csata, Jagelló-kor vége (petya irását nem lehet kiolvasni)
Az ország kettészakadása
2 jelölt van
Szapolyai Jénos koronázása (1526 november-1540)
- rákosi végzés alapján, nem lehet több külföldi király
- népszerű és a köznemességbe tartozik
- 15 ezer fős serege volt
Habsburg Ferdinánd (1526 december-1564)
- dinasztikus kapcsolatai vannak
- főurak és a főpapok támogatják, mert sok országnak már az örökös tartománya
- Azt remélik, hogy a habsburgok majd segíteni fogják, de ők Franciákkal vannak el foglalva
- nem lesz érdeke a teljes magyar trónt bevenni
Háború
Habsburg Ferdinánd 1527-be 10 ezer zsoldossal indul meg
- V. Károly (NRCS) támogatja
- sikeresek, ki tudják szorítaní Szapolyait és Lengyelországba menekül
- pénz elfogy nekik, és visszamegy Erdélybe
Szapolyai segítséget kér
1528 Isztambuli egyezmény
- Szulejmán elismeri magyar királynak, és török segítséget igér
1529-es Török hadjárat
Célók:
- Szapolyai Budát szeretné
- Szulejmánnak Bécs, sikertelen
1532-es hadjárat
Cél: Bécs
- V. Károly szétveri a török seregeket
Szulejmán visszavonul fősereggel
- Kőszeg várát megostromolják, Jurisics Miklós a védő
Tanulság
- A Magyar Királyság két nagyhatalom küzdőtere
Váradi egyezmény (1538)
- Ferdinánd és Szapolyai
- elsimerik egymást királynak
- Szapolyai után csak a Habsburgokra szállhat a trón
1540 Szapolyai meghal
- Az a baj, hogy Szapolyainak születt fia: János Zsigmond
- Fiára hagyja a trónt
Az ország háromrészre szakadása
I. Ferdinánd támad, a Buda ostroma
- János Zsigmond helyett, Fráter György kormányozz
- Szulejmánhoz fordul, hogy segítsen megvédeni Budát
- I. Ferdinánd elvonul
Buda törökkézre kerül (1541. augusztus 29.)
Három rész:
Királyi Magyarország
- Habsburg - Pozsony központ
Hódoltság
- Buda, Oszmán hatalom
Erdély
- János Zsigmond 1570-ig király
- Fejedelemség, török vazallus (belpolitikába szabad, csak külpolitikába szólnak bele)
- Partium -- Alföld
Kisérlet az újra egyesítésre
- Fráter György rájött, hogy hibázott és Habsburg segítséget kér
1541 Gyalui egyezmény
- Ferdinándé lesz Buda
- Egyesülni fog az ország
- Sikertelen volt, és még további várakat és elvesztettünk
- Esztergom, Székesfehérvár
1551 Castaldo
- Castaldo egy Habsburg zsoldos, 7 ezer fős sereggel indul
- Hódit vissza várakat
- Azt hiszi, Fráter Györgyröl, hogy áruló és ezért megöli
1552 Szulejmán büntetőhadjárát
- Cél: szétválasztani a két ország részt
Drégelyvár ostroma -- Szondi György
Temesvár ostroma -- Losonczy István
Eger -- Dobó István
- Visszatudták verni a törököt
- legyőzhetetlenségi mítosz elmulik
Állandósul a helyzet
- 1566-os török hadjárat
1566-os Török hadjárat
Szigetvár ostroma
- Zrínyi Miklós a vezér, aki hősi halált hal,
- az unokája (Zrínyi Miklós) írta meg a Szigeti Veszedelem című művet
- Szulejmán szintén meghal
1568 Drinápolyi béke
- Habsburgok évi adót fizetnek a törököknek
- A törökök a Franciákkal vannak elfoglalva
A hódoltság területe
Ez a terület török kézen van
- Áthozták a közigazgatást és a törvényeket
Területi felosztások
Vilajet
- 6 db vilajet-tet hoznak létre
- Buda 1541
- Temesvár 1552
- Egri 1596
- Nagykanizsa 1600
- Érsekújvár 1663
- Várad 1660
- Vezetöjük a szandzsákok
Budai pasa a vezető
- Ő az aki első kézbe tud a Habsburgokkal kommunikálni
- Katonai vezető is
Török végvár vonalalak
Az egész terület fönöke
- khász birtok -- szultánné
- sok a ter
- tímárbirtok -- ezeket a szpáhik kapják
- kizsákmányolás
Kettős adózás
- A törökök és a Habsburgok is szednek be adót
Városok
- Sok ikonikus török épületet ekkor épületnek
Minaret
Dzsámi
Fürdők
Vidék
- Magyar marad
- nincs tömeges áttérés
Erdély fejedelemség
- Már középkorban is a vezetője a vajda
- Sajátos különálló rendi szervezettel rendelkezik
Kápolnai unió
- egészen 1437-ig vihetjük vissza
- megegyeztek, hogy 3 nemzetiség van itt: magyar nemesek, székely előkelök, szászok pátríciusok
- nekik van politikai joguk
Nelvi hovatartozás
Szászok
- még II. András és III. Géza telepitette be
- általában evangélikus vallásuk
- városokban élnek, polgárok, céhek, kereskedelem
Székely
- általában katolikusok
- aprófalvak, földművelés, állattenyésztés
- könnyűlovas harcosok
Magyar
- általában reformátusok vagy unitáriusok
- föterület: kolozsvár, Partium
Román
- még nem egységes a Román nép
- oláh, vlach
- egyre jobban nő a számuk, a magasadók elöl menekülnek
- szívesen fogadják, mert munkaerők
- görökkeleti (orthodox) vallásuk -> XVII. században megjelenik a görök-katolikus
- általában jobbágyok
- pópa vezetők
János Zsigmond
- török hűbéres, Szultán a gyerekkeként kezeli, évi adót szednek be
speyer-i szerződés (1570)
- A Habsburgokkal szerzödik
- lemond János a királyi címről, Fenséges Fejedelem lesz belőle
- I. Miksa (1564-1576)
Szultántól, háború engedélyezése
- valasztják a fejedelmet
- szultán megerősíti, athnamé
Báthori István (1571-1586)
- Bekes Gáspárnak kiadja az elfogató parancsot
- 1576-ban lengyel király lett
Berendezkedés
- részek: Erdély + Partium
- Központ: Lippa, késöbb Gyulafehérvár
- török vazallus
- Fejedelmi hatalom erős
Erdélyi országgyűlés
- gyakran összehívják, a fejedelemnek nem kötelező betartatni az intézkedéseket
Királyi Magyarország
- Habsburg uralom van
Török ellen védekeznek
- teljesen új vígvárrendszer
- megnő a vígvári katonák száma
Berendezkedés

- viszonylag elvben független hivatalok
- Habsburgok több királyságnak az uralkodói
Központi hivatalok gyakorlatban a helyi felett
- a tényleges döntések itt dölnek el
Pozsonyi magyar kamara
- pénzügyekkel foglalkoznak, bevétel ellenőrzése, adó
Magyar kancellária
- először Pozsonyba van, de aztán áthelyezik Bécsbe
- törvények, oklevelek, iratok készitése
Hadügy központi
- nincs magyar képviselet
Helytartó Tanács
- nádor (király helyettesét), gyakran nem választanak, 1562-től nincs is
- végrehajtó hatalom
Rendi dualizmus
- király + rendekkel együtt uralkodik
Országgyülés
- Van országgyülés, ahol a rendek képviseltetik magukat
- kétkamarás
Felsőtábla
- főnemesek, főpapok
- Ők személyre szoló meghívot kapnak
Alsótábla
- vármegyék követei, akit a vármegyeigyűlésen választják
Királyt valasztják
- koronázási eskű
Reformáció Magyarországon
-1517-től jelenik meg
Lutheránus
- Elsősorban a németek, szászok körében terjed el
Református
- Elsősorban a magyarok körében terjed el
- Református vallás központja: Debrecen (a reformátusi Róma)
Erdély
Tordai országgyülések (1568)

- vallási türelem van
- a legtöbb keresztény vallás bevett lett (katolikus, református, evangélikus, unitárius)
- megtürt vallások lesznek az orthodoxok és a izraelita
Biblia fordítások
- Első teljes forditás: Károli Gáspár, Vizsolyban
Kollégiumok és iskolák alakulnak
- Sárospatak
Hódoltság
- nem foglalkoznak velük
Ellenreformáció
- vezetője: Pázmány Péter, késöbb esztergomi érsek is lett
- probálja a főurakat rekatolizálását
Nagyszombati egyetem (1635), az első megmaradt egyetem
- mostmár ELTE
Bocskai-féle felkelés, "szabadságharc"
Előzmény
15 éves háború (1591-1606)
- Drinápolyi békén rájöttek, hogy nem birnák egymással
- A végvárrendszer Állandósult
Török támad, Sziszek várát
- Rudolf király (1576-1608)
- Ő mélyen katolikus
- eldőnti, hogy a katolikus vallás nevébe, cél: török kiüzése
Menete
Kezdeti Habsburg sikerek
- Nógrád, Drégelyvár
- Erdélyi fejedelem, Báthori Zsigmonddal belép a háborúba
1595 Gyurgyevói csata
- győznek a török ellen
- vezető: Bocskai István
1596-os fordulat
- Eger elesik
- Mezőkeresztesi csatába, a törökök győznek
Elhúzódik a háború
- Erdélybe a nemesek ki akarnak lépni
- tatárok, törökök és románok is megjelenek, és támadják Erdélyt
Felkelés
Rudolf Király (1576-1608)
- abszolotikus uralkodó, ezért a rendekkel konfliktusa lesz
- protestáns üldözés, rekatolizációt hiredeti
kiürül a kincstár
- sok magyar főurakat feljelenti, hogy felségsértést tett
- fő- és jószágvesztésre itéli, elveszi a vagyonukat és kivégzik
- 1604-be Bocskai István is megvádolja, parancsba adja, hogy fogják el
- sikerül ellen menni nekik, őket hívjuk: hajdúknak
Hajdúk
- marhahajcsárok
- könnyűlovasok, föfegyverük: szablya, fokos
- ök kálvinisták
- Bocskai oldalára állnak

A fokos
Készítette: Andrew69. - A feltöltő saját munkája, CC BY 3.0, Hivatkozás
- indulnak a csaták
Álmosdi csata
- elfoglalja a Felvidéket, török támogattásal
1605 szerencsi országgyűlés
- magyar és Erdély fejedelemé választják
- Bocskai koronát kér a törököktöl
- török hübéres állam létrehozása a Habsburgokal szemben
- Rákosmezőn kap is koronát, elfogadja, de mint ajándék
1606 Bécsi béke

- Habsburgok -- Rudolf király -- Bocskai István közötti megállapodási
- kompromisszumos béke
- Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről, Erdélyről + 7 vármegyéről nem
- nemesek, polgárok végvári katonák szabad vallásgyakorlást kapnak
- Nándort kell választani (az abszolotizmus ellen)
1606 zsitvatoroki béke
- Habsburg -- török közötti béke
- status quo (nincs változás)
Bocskai végrendelete

- Erdély helyzetétről szól, a székelyek különállnak
Hajdúszabadság
- kollektív kiváltságokt ad nekik
Bethlen Gábor
- fejedelem (1613-1629)
- ez gyakorlatilag Erdély aranykora
Céljai
- a fejedelmi hatalom erősítése
- adó növelése
- jó kapcsolat a törökökkel
- gazdasági intézkedései: bányászokat hív és védelmi vámok (termelés növelés)
- monopolium jogokat vezet be, szarvasmarha és méz (fejedelem dönti ki foglalkozhat ezzekel)
Külpolitika
Harmincéves háború
- Habsburgok ellen csatázik, 1619
- cél: magyar rendek megvédése
I. Rákoczi György (1630-1648)
- Törökökkel a békére törekszik, visszahívják
Linzi béke (1645)
- megerösitík a bécsi békét
Művelődés
- iskolákát támogatják
Romlása
II. Rákoczi György (1648-1660)
- kisérletett rakott a lengyel trónra
- törökök nem engedték, és megtorló hadjáratot inditotak
Szászfenesi csata (1660)
- II. Rákoczi Györgyöt megölik
I. Apafi Mihály (1661-1690)
- emelt adót kell fizetni, váradot elveszik, sokkal szorosabb függés alakul ki
Magyarország Gázdasága
- kontinentális munkamegosztás része vagyunk
- mert népességrobbanás van Nyugat Európában, kell etetni öket ezért a Szürkemarha export fontos lesz
- mezőgazdasági termények, az ipari termékeket importáljuk
- céhek megmaradnak, az ipar nem fejlödik
- kereskedelem nem szakad meg, a szakadások miatt
Királyi Magyarország a török kiűzéséig
1608 Pozsonyi országgyűlés
- II. Mátyás 1608-1619
- kezdvező országgyűlés
- koronázási eskőt köt, lesz nádor, országgyűlés: a rendi dualizmus visszaáll
Szorgalmi: Magyarország története sorozat (Duna World) 15.-20.
- II. Ferdinánd 1619-1637
- III. Ferdinánd 1637-1657
- IV. Ferdinánd 1646-1654
- ekkor megy a harmincéves háború
I. Lipót 1657-1705
- kezdetben nyugatra koncentrál, a francia háborúk lekötik
- nem akar a török ellen háborút, de...
Zrínyi Miklós
- 1620-1664
- aulikus, tehát udvarhű
- katolikus
Programja

Az kell, hogy a Magyar nemesség legyen az élen.
- cél: török kiűzése, ország egyesítése
- Európa kezdi lehagyni a törököket, meggyengültek
- reális közelségben van a kiűzés
- magyar hadseregnek részt kell vennie, mert ha nem akkor nem leszünk szabadok, mert a Habsburgok meghóditanak
- katonai tevénykenységével el is kezdi a felkészülést
Katonai tevénykenysége
1663 török elleni hadjárat
- Érsekújvári villajetet probálja felmenteni
1663-1664 Téli hadjárat
- Észéki várig jut el, eszéki-hídat felégeti, így az utánpotlást elvágja
- sikeres hadjárat
Bécs nem lelkes
- XIV. Lajossal konfliktus közeledik, spanyol trón kérdésében
- itt már látszik, hogy a Habsburg spanyol trón kihal, mert túl sok genetikai hibája volt
- Raimundo Montecuccoli-t küldik hatalomra
- 1664 nagyara
- Zrínyi szikertelen kolozsvárt visszavenni
- törökök lerombolják Új-Zrínyivár
Szentgotthárdi csata (1664. 08. 01.)
- döntő Habsburg győzelem
Vasvári béke (1664)
- szégyenteljes béke
- Várad és Érsekújvár török kézen marad
1664 vadász balesetben meghal
Wesselényi Ferenc féle összeesküvés
- Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter
- szultántól segítséget kér 1666-ban
- 1667-ben kivégzik
kisérlet az abszolutizmus bevezetésére
- nincs nádor, a rendek tudják magukat képviseletetni egy forúmon
- nincs országgyűlés
- kormányzot neveznek ki
- magyar végvári katonákat elbocsájtják, ezért fosztogatnak
- erőszakos rekatolizáció
- adóteher nő pl.: porció: katonékat kell ellátni
Népszerütlen döntés
- kurocok réteg kialakul, ellenállás kezdödik a Habsburgok ellen
- vezetőt is tálalnak: Thököly Imre
1678- betörnek Felvidékre
- könnyűlovasok, szablya, fokos, karabély
- portyázást csinálnak, gyorsan mozognak
-
sikerek: központ Kassa
-
Francia háborúk kiújulnak
- I. Lipótnak be kell látnia, hogy az abszolutizmus nem fog müködni, ezért feladja
1681 Soproni ogy.
- adó csökken
- nádor lesz
- protestáns vállasgyakorlat
Felső-Magyarországi fejedelemség (1682-1685)
- nem teszi le a fegyvert Thököly
- törökkel szövetséget köt
- felesége: Zrínyi Ilona, Rakóczi Ferenc nevelőanyja
A török kiűzése
1683 török támadás, Bécs ostroma
- Sobieski János és Lotharingiai Károly vezetésével felmentik Bécs városát
1683 Eszetergom visszakerül
1684 XI. Ince pápa
- eldönti, hogy itt az idő kiüzni öket
- folytatásra ösztönzi I. Lipótot
- 10 millió forint
- Szent Liga létrehozása: Velence, Lengyelország, Habsburg Birodalom
- sikerül rá beszélni Franciát (XIV: Lajos), hogy addig semleges maradjon
Megindul a felszabadító háború
- Thököly török oldalon lép be a háborúba, a kurocok átállnak a Habsburgok oldalára
- nem lesz egységes magyar hadtest
1686 Buda visszafoglalása
- Lotharingiai Károly, bajor Miksa Emánuel
- 2 hónap ostrom
1687 Nagyharsányi csata
- Habsburg győzelem
1688 Belgrád felszabadul
1689 Nis, balkán szíve
- nem hitte, hogy ilyen könnyű lesz a háború
1690 XIV. Lajos megszegi igéretét
- Tamadást indít Nyugatra, a Habsburgok ellen
Habsburg birodalom tartja magát
1697 Zentai csata, Savoyai Jenő
1699 Karlócai béke
- gyakorlatilag Történelmi Magyarorszég felszabadul, kivéve Temesköz
1690 Diploma Leopodium, Erdély csatlakozik a Habsburg birodalomhoz, de Magyarországhoz nem
Török-kor mérlege
Demográfia

- Mátyás királytól a népesség csökkent, míg máshol nagyon nőtt, 3.5-4 millió
- Magyarság aránya 60-70%-ra csökken
- nemzetiségek aránya nő: soknemzetiségű ország leszünk
- szlovákok: északon
- ruszinok: észak-kelet
- románok: Erdély
- horvátok

- megváltozik hazánk telepűlésszerkezet, mert megjelenik a pusztásodás, és a portyázás védelem hiánya miatt
- visszatérünk a talajváltó gazdalkodáshoz
- mezővárosok megnőttek, mert jobb védelmi rendszerük volt