---
hide:
  - toc
---

# 2025. 09. 09. összefoglalás

=== "Normál"

    ## Fogalmak

    - **székelyek**
    - **interregnum**
    - **regálé**
    - **urbura**
    - **monopólium**
    - **kamara**
    - **kapuadó**
    - **péterfillér**
    - **banderiális hadsereg**
    - **árumegállító jog**
    - **eretnek**
    - **privilégium**
    - **kilenced törvény**
    - **tized törvény**
    - **ösiség törvény**
    - **háramlási törvény**
    - **beglerbég**
    - **janicsár**
    - **tímárbirtok**
    - **szultán**
    - **díván**
    - **végvárrendszer**
    - **mufti**
    - **szpáhi**
    - **vilajet**
    - **füstpénz**
    - **aranyforint**
    - **harmincadvám**
    - **honorbirtok**
    - **liga**
    - **tartományurak**
    - **rendkívüli hadiadó (subsidium)**
    - **perszonálunió**
    - **szabad királyi város**: közvetlenül a király alá kerül a város, ezért kiváltságokat kapnak (vásárjog, pallosjog)
    - **mezőváros**
    - **bányaváros**
    - **kormányzó**
    - **fekete sereg**
    - **korvinák**
    - **szent korona-tan**
    - **képes krónika**
    - **huszita harcmodor**

    ## Személyek

    ### Uralkodók

    - **Csák Máté**
    - **Hunyadi János**
    - **(Anjou) Károly**
    - **Nápolyi Johanna**
    - **(Anjou) András**
    - **Toldi Miklós**
    - **Kinizsi Pál**
    - **Vitéz János**
    - **Janus Pannonius**
    - **Mária királynő**
    - **Hedvig királynő**
    - **Cillei Ulrik**
    - **Szilágyi Mihály**
    - **Kapisztrán János**
    - **Hódító Mehmed**
    - **I. Bajezid**
    - **III. Nagy Kázmér**
    - **Luxemburgi János**

    ## Évszámok

    - **1301**: Árpád-ház kihal
    - **1308**: I. Károly uralkodásának kezdete
    - **1335**: a visegrádi királytalálkozó
    - **1351**: Aranybulla megújítása
    - **1396**: a nikápoly csata
    - **1485**: Bécs elfoglalása
    - uralkódok uralkodási ideje

    ## Esszék

    1. I. Károly gazdaság politika
    2. Aranybulla megújítása
    3. Hunyadi Mátyás hatalomra jutása

=== "Kiegészitett"

    ## Fogalmak

    - **székelyek**: A székelyek egy különálló etnikai csoport voltak a középkori Magyarországon, akik főként Erdély területén éltek székek (adminisztratív egységek) szerveződésben. A 17. század végéig katonai feladatokat láttak el, elsősorban határvédelemben; gyalog székelyek, lófők (lovasok) és előkelők alkották soraikat. Különállóan tekintettek magukra, saját szokásokkal és autonómiával.
    - **interregnum**: Az uralkodás nélküli időszak (trónközti kor), amely 1301-ben kezdődött az Árpád-ház kihalásával III. András halála után, és tartott I. Károly hatalomra jutásáig körülbelül 1322-ig. Ekkor három királyjelölt (Anjou Károly, Přemysl Vencel, Wittelsbach Ottó) versengtek a trónért.
    - **regálé**: A királyi felségjogok, amelyek a király kizárólagos jogai voltak, például a pénzverés, vámkezelés, hadsereg fenntartása és külpolitika. I. Károly gazdaságpolitikája ezekre támaszkodott (regálé jövedelmek: adó, vám, ajándékok).
    - **urbura**: Az urbura reform (1325-1327) I. Károly bányászat-fellendítő intézkedése, amely lehetővé tette bányák nyitását a földesúri telkeken is. A kitermelt nemesfémek (arany, ezüst) 10%-át a királynak kellett beszolgáltatni bányabérként (bányapénz), ebből 10% pénzverésre ment; a földesúr 80%-ának 1/3-át megtarthatta. Évente 1500-2000 kg aranyat hozott (pl. Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya).
    - **monopólium**: A királyi monopólium a pénzverésre vonatkozott I. Károly idején; csak a király verhetett pénzt kamarák (pénzverő hivatalok, pl. Nekcsei Dömötör tárnokmester irányításával) segítségével. Ez biztosította az egységes pénzrendszert és a királyi bevételeket.
    - **kamara**: Királyi hivatalok a pénzügyek kezelésére, pl. a bányajövedelmek és vámok beszedésére. I. Károly idején szerveződtek, hogy a királyi monopóliumot (pénzverés) és regálé jövedelmeket hatékonyan kezeljék.
    - **kapuadó**: Az első állami adó 1342-ben I. Károly idején; jobbágy portánként (házhelyenként) 18 dénárt fizetett. Mentesek: királyi hatalom alatt állók és egyház. Célja a királyi bevételek növelése volt.
    - **péterfillér**: Az egyházi tized (péterpénz) egy része, amit I. Károly részben az országban tartott meg a Vatikán helyett; ebből "lopott" a királyi kasszába. Emellett püspöki kinevezéseket késleltetett, hogy jövedelmeket tartson meg.
    - **banderiális hadsereg**: I. Károly hadsereg-szervezési reformja; egy nemes vagy földesúr, ha 50 páncélost (nehézlovast) toborzott, saját zászló (bandérium) alatt harcolhatott. Kiegészült kunokkal, iászokkal és királyi várkatonasággal.
    - **árumegállító jog**: Bécs városának joga, hogy minden áru-kereskedelmet megállítson és ott árulásra kényszerítse a fuvarosokat. A 1335-ös visegrádi királytalálkozón I. Károly, III. Nagy Kázmér (lengyel) és Luxemburgi János (cseh) megkerülték új kereskedelmi útvonallal (Krakkó felé).
    - **eretnek**: Vallási tévtanító; pl. bogumil eretnekek a Balkánon (Nagy Lajos ellen harcolt ellenük); huszita eretnek vallásirányzat Csehországban (Zsigmond ellen); Hunyadi János részt vett huszita háborúkban.
    - **privilégium**: Kiváltságok; pl. kassai privilégiumok (1370): lengyel nemesek feltételei Nagy Lajos lengyel uralkodásához a perszonálunióban (nemesi jogok védelme).
    - **kilenced törvény**: A 1351-es Aranybulla megújításában (Nagy Lajos): a földesuraknak joguk van a termés kilencedének (10%-ának) beszedésére a jobbágyoktól a pestisjárvány miatti munkaerőhiány miatt. Minden földesúrnak kötelező volt beszedni, egységes adóként; különben a király kapta meg.
    - **tized törvény**: Nem szerepel külön a vázlatban, de kapcsolódhat a kilenced törvényhez vagy egyházi tizedhez (péterfillér); esetleg a termés tizede az egyháznak, amit a földesurak beszedtek.
    - **ösiség törvény**: A 1351-es Aranybulla megújításában (Nagy Lajos): öröklési törvény, amely szerint a birtokot végrendelet nélkül a legközelebbi rokon (ösz) örökli; ha nincs, a királyé. Birtok elidegeníthetetlen, jogilag egységesítette a nemességet.
    - **háramlási törvény**: Avagy hátramlási jog (Zsigmond idején): öröklés csak második unokatestvérig lehetséges; ha nincs örökös, a birtok visszaszáll a királyra. Cél: új bárói réteg létrehozása (pl. Ozorai Pipó, Rozgonyiak) és a nagybárók gyengítése.
    - **beglerbég**: Az oszmán hadsereg vezetője (Ruméliában vagy Anatólia vilajetben); pasa, aki a tartományi erők parancsnoka volt.
    - **janicsár**: Oszmán elit gyalogos haderő; keresztény gyerekek devsirme (gyerekadó) révén kerültek muzulmán családokhoz, áttértek, majd kemény kiképzéssel janicsárrá váltak. Fizetett zsoldosok, jó fegyverzettel (íj, puska), a korszak legkiválóbb infantryje.
    - **tímárbirtok**: Oszmán szpáhi (nehézlovasság) birtoka; nem örökletes, bármikor elvehető a szultán által. Cserébe katonai szolgálat (ló és fegyver fenntartása).
    - **szultán**: Az Oszmán Birodalom abszolút uralkodója; despotikus hatalommal bírt, világi és vallási vezető (kalifa); pl. I. Murád, I. Bajezid, II. Hódító Mehmed.
    - **díván**: Az oszmán államtanács, a szultán legbelső köre; tagjai: főmufti (főpap), defterdár (kincstárnok), beglerbégek (tartományi vezetők).
    - **végvárrendszer**: Zsigmond és Mátyás idején a déli határ védelmére épített várhálózat a török ellen (pl. Jajca, Nándorfehérvár, Temesvár); ütközőzónával (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) együtt.
    - **mufti**: Oszmán főpap (főmufti a dívánban); iszlám jogértelmező.
    - **szpáhi**: Oszmán nehézlovasság; tímárbirtokért szolgáltak, nem örökletesen.
    - **vilajet**: Oszmán tartomány (Rumélia, Anatólia); élén beglerbég vagy pasa, alatta szandzsákok (kisebb egységek).
    - **füstpénz**: 1467-es adó Mátyás idején; a kapuadó helyettesítője, házankénti füstadó (minden füstölgő kémény után), hogy az adóalapot növelje (nem portánként, hanem háztartásonként).
    - **aranyforint**: I. Károly 1325 körüli pénze, firenzei mintára; értékálló aranyérme, nincs pénzrontás. 16-17. századig elfogadott, de bevételkiesést okozott; egységesítette a pénzt.
    - **harmincadvám**: Nyugati vám (I. Károly idején); az áru értékének 1/30-a. Keleten huszad (1/20).
    - **honorbirtok**: Zsigmond és Mátyás idején méltóságokhoz (hivatalokhoz) kötött birtokok; pl. nádor, bán címhez adományozott, visszavonható.
    - **liga**: Bárói szövetségek (ligák) a trónviszályokban; pl. Garai-Cillei liga (Zsigmondot támogatta), Hunyadi-Újlaki liga (Ulászlót); gyakran hatalmi érdekek mentén alakultak.
    - **tartományurak**: Az interregnum és kis királyok korában (1301 után) helyi nagyurak (pl. Kán László, Borsa Kopasz, Csák Máté, Aba Amádé, Kőszegiek), akik királyi jogokat (pénzverés, vám, hadsereg) gyakoroltak saját tartományukban.
    - **rendkívüli hadiadó (subsidium)**: Mátyás idején rendkívüli adó a hadseregre; évente akár kétszer szedték be, általános nemesi hozzájárulás háborúkhoz.
    - **perszonálunió**: Személyi unió; pl. Nagy Lajos magyar és lengyel királysága (1370-1382), laza kapcsolat, lengyel nemesek privilégiumokkal (Kassai unió).
    - **szabad királyi város**: Közvetlenül a király alá tartozó városok, amelyek kiváltságokat kaptak (pl. vásárjog, pallosjog); Zsigmond soknak adott ilyet.
    - **mezőváros**: Földesúri hatalom alatt álló városok; részleges kiváltságokkal (pl. vásártartás), de nem teljes szabadsággal.
    - **bányaváros**: Bányászat köré épült városok (pl. Selmecbánya, Körmöcbánya); I. Károly urbura reformja révén fejlődtek, királyi monopólium alatt.
    - **kormányzó**: Gubernátor; pl. Hunyadi János 1446-1452 között V. László kiskorúsága idején; teljes hatalommal (bevételkezelés, hadsereg).
    - **fekete sereg**: Mátyás zsoldoshadserege (15-20 ezer fő); állandó, hűséges erő, gyalogság, lovasság, ágyúkkal; fekete ruhájukról; vezérek: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Haugwitz.
    - **korvinák**: Mátyás király corvinái; reneszánsz könyvtár Buda-Visegrádon, díszes kéziratok; humanista művelődés jelképe, nem terjedt el szélesen.
    - **szent korona-tan**: Nem részletezett a vázlatban, de kapcsolódik a Szent Korona szimbolikájához (pl. Ottó megkoronázása nélkül, Kán László elvitele).
    - **képes krónika**: XV. századi mű; magyar történelem képekkel illusztrált krónikája.
    - **huszita harcmodor**: Cseh huszita eretnekek harci stílusa (szekérvár, kézi tűzfegyverek); Hunyadi János megismerte a huszita háborúkban.

    ## Személyek

    ### Uralkodók

    - **Csák Máté**: Tartományúr az interregnum idején; nagyhatalmú, de nem harcolt I. Károly ellen; 1321-ben halt meg.
    - **Hunyadi János**: 1409-1456; vlach származású?; Zsigmond adományozta Erdélyt, Vajdahunyadot; nándorfehérvári kapitány, vajda; törökverő (1443 hosszú hadjárat, 1456 nándorfehérvári győzelem); kormányzó 1446-1452.
    - **(Anjou) Károly**: I. Károly Róbert (1308/1310-1342); Anjou-ház; III. Béla ükunokája; pápai támogatás; tartományurak ellen (Rozgonyi 1312, Debrecen 1317); gazdaságpolitika (aranyforint, urbura).
    - **Nápolyi Johanna**: Nápoly királynője; Nagy Lajos bosszúhadjáratai ellen (1347-1348, 1350); András herceg felesége, akit meggyilkoltak.
    - **(Anjou) András**: Nagy Lajos öccse; Johanna nápolyi herceg; 1345-ben meggyilkolták; Lajos bosszúhadjáratot indított.
    - **Toldi Miklós**: Nagy Lajos 1347-1348-as nápolyi hadjáratának hőse; legenda a vázlatban.
    - **Kinizsi Pál**: Mátyás fekete serege vezére; 1479 Kenyérmezei csata győztese.
    - **Vitéz János**: Mátyás humanista tanítója; 1471-ben összehívták, később ellene fordult.
    - **Janus Pannonius**: Humanista költő; Vitéz János köréhez tartozott; 1471-ben említve.
    - **Mária királynő**: 1382-1395; Nagy Lajos lánya, első magyar királynő; Zsigmond felesége; trónviszályok (II. Kis Károly liga ellen).
    - **Hedvig királynő**: Nagy Lajos kisebbik lánya; lengyel trónra szánták.
    - **Cillei Ulrik**: Cillei liga vezetője; V. László idején meggyilkolták (1456?); hatalmi harcokban kulcsszereplő.
    - **Szilágyi Mihály**: Hunyadi János sógora; nándorfehérvári ostrom védője 1456-ban; Mátyás idején 5 évig kormányzó (bábként).
    - **Kapisztrán János**: Ferences szerzetes; 1456 nándorfehérvári ostrom keresztes hadát toborozta Hunyadi mellett; győzelem után pestisben halt meg.
    - **Hódító Mehmed**: II. Mehmed oszmán szultán (1451-1481); 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt (Isztambul).
    - **I. Bajezid**: Oszmán szultán (1389-1402); 1396 Nikápolyi csata győztese Zsigmond ellen; 1402 Ankarai csata foglya (Timurlenk ellen).
    - **III. Nagy Kázmér**: Lengyel király (1347-1370); 1335 visegrádi találkozó; halála után Nagy Lajos perszonáluniója.
    - **Luxemburgi János**: Cseh király; 1335 visegrádi találkozó; apja Zsigmondnak.

    ## Évszámok

    - **1301**: Árpád-ház kihal (III. András halála); interregnum kezdete; Vencel trónra lépése.
    - **1305**: Wittelsbach Ottó trónra lépése (1305-1307/1308).
    - **1308**: I. Károly első megkoronázása Esztergomban (Szent Korona nélkül); pesti királyválasztás.
    - **1309**: I. Károly székesfehérvári megkoronázása Szent Koronával.
    - **1310**: I. Károly további megkoronázása (pozsonyi?); hatalomértelmezések.
    - **1312**: Rozgonyi csata (Aba család ellen I. Károly győzelme).
    - **1317**: Debreceni csata (Borsa Kopasz ellen).
    - **1322**: I. Károly szilárd hatalma (tartományurak legyőzése után).
    - **1325-1327**: Urbura reform I. Károly idején.
    - **1330**: Pasodai szurdok vereség (Besszarábiai király ellen).
    - **1335**: Visegrádi királytalálkozó (I. Károly, III. Nagy Kázmér, Luxemburgi János).
    - **1339**: Magyar-lengyel szerződés (utódlásról).
    - **1342**: I. Károly halála; kapuadó bevezetése.
    - **1345**: András nápolyi herceg meggyilkolása.
    - **1347-1348**: Nagy Lajos I. nápolyi hadjárata.
    - **1350**: Nagy Lajos II. nápolyi hadjárata (tengeri).
    - **1351**: Aranybulla megújítása (kilenced, ösiség törvény).
    - **1370**: III. Nagy Kázmér halála; Nagy Lajos lengyel király.
    - **1382**: Nagy Lajos halála; Mária királynő trónra lépése.
    - **1385-1386**: Trónviszály Mária ellen (II. Kis Károly liga).
    - **1387**: Zsigmond trónra lépése (házasság Máriával).
    - **1390**: Török portyázók megjelenése.
    - **1395**: Mária királynő halála (lovas baleset).
    - **1396**: Nikápolyi csata (Zsigmond veresége I. Bajezid ellen).
    - **1402**: Ankarai csata (Timurlenk győzelem Bajezid ellen).
    - **1408**: Sárkányos lovagrend alapítása Zsigmond által.
    - **1420**: Zsigmond cseh király.
    - **1433**: Zsigmond császár.
    - **1437**: Habsburg Albert trónra lépése; halála 1439-ben.
    - **1440**: I. Jagelló Ulászló trónra lépése.
    - **1442**: Marosszentimrei csata (Hunyadi vs. törökök).
    - **1443**: Hunyadi hosszú hadjárata (sikeres).
    - **1444**: Drinápolyi béke; Várnai csata (november 10, Ulászló halála).
    - **1446**: Hunyadi János kormányzóvá választása.
    - **1448**: Hunyadi albán hadjárata (sikertelen).
    - **1453**: V. László trónra lépése; Konstantinápoly elfoglalása (Isztambul).
    - **1456**: Nándorfehérvári ostrom és győzelem (július); Hunyadi halála pestisben.
    - **1457**: V. László kivégzi Hunyadi Lászlót; halála.
    - **1458**: Mátyás király megkoronázása.
    - **1463**: Bécsújhelyi szerződés (korona visszaszerzése Frigyestől); Jajca vár elfoglalása.
    - **1464**: Podjebrád Katalin halála.
    - **1467**: Füstpénz bevezetése; pozsonyi egyetem alapítása (de nem állandó).
    - **1468-1469**: Cseh háború (Mátyás vs. Podjebrád György).
    - **1471**: Országgyűlés összehívása (Vitéz, Janus).
    - **1476**: Szabács elfoglalása; Beatrix királynő házassága; Corvin János nádorrá.
    - **1479**: Kenyérmezei csata (győzelem).
    - **1483**: 5 éves béke a törökkel.
    - **1485**: Bécs elfoglalása Mátyás által.
    - **1486**: Habsburg Miksa ellen; Corvin János születése?
    - **1490**: Mátyás halála Bécsben.
    - **uralkodók uralkodási ideje**:
      - I. Károly Róbert: 1308/1310–1342
      - I. Nagy Lajos: 1342–1382
      - Mária királynő: 1382–1395
      - Luxemburgi Zsigmond: 1387–1437
      - Habsburg Albert: 1437–1439
      - I. Jagelló Ulászló: 1440–1444
      - V. László: 1440/1453–1457 (cseh-magyar)
      - Hunyadi Mátyás: 1458–1490
      - II. Jagelló Ulászló: 1490–1516 (a vázlat végén említve lengyel királyként)

    ## Esszék

    1. I. Károly gazdaság politika
    2. Aranybulla megújítása
    3. Hunyadi Mátyás hatalomra jutása
