Kihagyás

2025. 10. 14. Összefoglalás

Fogalmak

  • újvilág
  • fűszeréhség
  • nemesféméhség
  • levantei kereskedelem
  • karavella
  • őslakosok
  • konkvisztádor
  • Tordesillasi szerződés
  • árforradalom
  • manufaktúra
  • részvény
  • tőke
  • tőzsde
  • kapitalizmus
  • örökös jobbágyság
  • piac
  • bérmunka
  • reformáció
  • búcsúcédula
  • inkvizíció
  • protestáns
  • lutheránus/envangélikus/ágostai
  • szekularizáció
  • anabaptisták
  • Augsburgi vallásbéke
  • reformátusok/kálvinisták
  • puritán
  • presbiterek
  • unitárius
  • ellenreformáció
  • jezsuita
  • barokk
  • rekatolizálás
  • abszolutizmus
  • örökös tartományok
  • infláció
  • bekeritések
  • anglikán egyház
  • kontinentális munkamegosztás
  • nantes-i ediktum (1598)
  • merkantilista gazdaságipolitika: ipar védelme
  • Vesztfáliai béke (1648)

  • világkereskedelem

Személyek (+évszámok)

  • Bartolomeo Diaz
  • Vasco de Gama
  • Kolombusz Kristóf
  • Fernando Magellán
  • Amerigo Vespucci
  • Cortez
  • Luther Márton
  • Kálvin János
  • Loyolai Ignác
  • V. Károly császár
  • I. Ferenc franci király
  • II. Fülöp spanyol
  • I. Ferdinánd császár
  • VIII. Henrik
  • IV. Henrik francia
  • XIV: Lajos francia
  • II. Ferdinánd
  • II. Gusztáv Adolf
  • Sobienski János
  • I. Nagy Péter

Évszámok

  • 1492 Amerika felfedezése
  • 1494 Tordesillas szerződés
  • 1517 október 31 reformáció kezdete
  • 1555 Augsburgi vallásbéke
  • 1545-1563 Tridenti zsinat
  • 1540 jezsuita rend
  • 1588 Nagy Armanda
  • 1652-1698 francia vallásháború
  • 1598, 1685 nantes-i ediktum
  • 1618-1648 harmincéves háború
  • vesztfáliai béke
  • 1683 Bécs utolsó ostroma

Esszék

  • reformáció, ellenreformáció
  • földrajzi felfedezések következményei
  • harmincéves háború

Fogalmak

  • Újvilág – Amerika fölfedezés utáni elnevezése; Európa számára új kontinens.
  • Fűszeréhség – Az európai kereslet a keleti fűszerek (bors, fahéj, szegfűszeg stb.) iránt, amely fontos mozgatórugója volt a földrajzi felfedezéseknek.
  • Nemesféméhség – Az arany és ezüst iránti nagy kereslet Európában, főként a pénzgazdaság fejlődése miatt.
  • Levantei kereskedelem – A középkorban a Közel-Kelettel (Levante) folytatott kereskedelem, főként itáliai városállamokon keresztül.
  • Karavella – Könnyű, gyors, jól irányítható portugál vitorlás hajótípus, amely fontos szerepet játszott a felfedezésekben.
  • Őslakosok – Az amerikai kontinens eredeti lakói (pl. inka, maja, azték civilizációk).
  • Konkvisztádor – Spanyol hódítók, akik az Újvilágban birodalmakat döntöttek meg (pl. Cortez, Pizarro).
  • Tordesillasi szerződés – 1494-ben kötött megállapodás Spanyolország és Portugália között, amely felosztotta az újonnan felfedezett területeket.
  • Árforradalom – A 16. században bekövetkező drasztikus árnövekedés Európában, amit a nemesfém beáramlása okozott.
  • Manufaktúra – Kézműves munkán alapuló ipari üzem, ahol munkamegosztásban dolgoznak, de még nem gépekkel.
  • Részvény – Tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír egy vállalatban, amivel a tulajdonos nyereséghez juthat.
  • Tőke – Olyan pénz vagy vagyon, amit befektetnek termelésbe, kereskedelembe, vállalkozásba.
  • Tőzsde – A részvények és egyéb értékpapírok nyilvános adásvételének helye.
  • Kapitalizmus – Olyan gazdasági rendszer, amely a magántulajdonra, a profitorientált termelésre és a piac szabályozó szerepére épül.
  • Örökös jobbágyság – A jobbágyok földhöz és földesurukhoz kötése generációkon át.
  • Piac – A termékek és szolgáltatások cseréjének helye, illetve a kereslet és kínálat szabályozó rendszere.
  • Bérmunka – Olyan munkavégzés, ahol a munkás pénzért dolgozik, nem természetbeni ellenszolgáltatásért.
  • Reformáció – 16. századi vallási mozgalom, amely a katolikus egyház megújítására, majd új egyházak létrehozására törekedett.
  • Búcsúcédula – A katolikus egyház által árusított dokumentum, amely bűnbocsánatot ígért; a reformáció egyik kiváltó oka.
  • Inkvizíció – Egyházi bíróság, amely az eretnekség üldözésére jött létre.
  • Protestáns – A reformáció követője, aki szakított a római katolikus egyházzal.
  • Lutheránus / Evangélikus / Ágostai – Luther Márton tanait követő protestáns irányzat.
  • Szekularizáció – Egyházi javak világi kézbe adása, illetve az állam és vallás szétválasztása.
  • Anabaptisták – Radikális reformátorok, akik csak felnőttként tartották érvényesnek a keresztséget.
  • Augsburgi vallásbéke – 1555-ben kötött béke, amely kimondta: „akié a föld, azé a vallás”.
  • Reformátusok / Kálvinisták – Kálvin János követői, a reformáció egyik irányzata, a predestináció tanát vallják.
  • Puritán – A kálvinizmus radikális angol követői, akik az anglikán egyházat is meg akarták tisztítani a katolikus elemektől.
  • Presbiterek – A református egyház világi vezetői, a gyülekezet választott vezetői.
  • Unitárius – A protestantizmus egyik irányzata, amely tagadja a Szentháromságot.
  • Ellenreformáció – A katolikus egyház válasza a reformációra, célja a hívek visszaszerzése.
  • Jezsuita – A Loyolai Ignác által alapított rend, az ellenreformáció egyik fő támasza, a nevelésben és hittérítésben kiemelkedő.
  • Barokk – Művészeti stílus, amely az ellenreformáció idején bontakozott ki, célja az érzelmekre hatni, a katolikus hit dicsőítése.
  • Rekatolizálás – A katolikus egyházhoz való visszatérés erőszakos vagy békés visszavezetése.
  • Abszolutizmus – A királyi hatalom korlátlan uralmát jelentő kormányzati forma.
  • Örökös tartományok – A Habsburgok közvetlen uralma alatt álló területek (pl. Ausztria, Csehország).
  • Infláció – A pénz vásárlóértékének csökkenése, az árak általános növekedése.
  • Bekerítések – Angliában a földek elkerítése, mezőgazdasági termelés átalakítása (pl. birkatenyésztés).
  • Anglikán egyház – VIII. Henrik által létrehozott állami egyház Angliában, amely elszakadt a pápától.
  • Kontinentális munkamegosztás – A korai újkorban kialakult gazdasági rendszer: Nyugat-Európa iparcikkeket, Kelet-Európa nyersanyagot és gabonát termel.
  • Nantes-i ediktum (1598) – IV. Henrik francia király által kiadott rendelet, amely szabad vallásgyakorlatot biztosított a hugenottáknak.
  • Merkantilista gazdaságpolitika – Állami beavatkozással erősíteni kívánt gazdaságpolitika: export támogatása, ipar védelme.
  • Vesztfáliai béke (1648) – A harmincéves háborút lezáró békeszerződés, amely Európa új politikai rendjét is meghatározta.
  • Világkereskedelem – A földrajzi felfedezések után kialakuló nemzetközi kereskedelem, kontinensek közötti áruforgalom.

Személyek

  • Bartolomeo Diaz Portugál hajós, 1487-ben elsőként jutott el Afrika legdélibb pontjához, a Jóreménység fokához. (kb. 1450 – 1500)

  • Vasco da Gama Portugál felfedező, 1498-ban Afrika megkerülésével eljutott Indiába – megnyitva az európai tengeri utat Kelet felé. (kb. 1460 – 1524)

  • Kolumbusz Kristóf Genovai származású hajós, 1492-ben spanyol támogatással nyugat felé hajózva felfedezte Amerikát (bár azt hitte, Indiába jutott). (1451 – 1506)

  • Fernando Magellán Portugál származású felfedező, spanyol szolgálatban indította el az első földkörüli hajóutat (1519–1522). Maga Magellán a Fülöp-szigeteken elesett. (1480 – 1521)

  • Amerigo Vespucci Olasz hajós és térképész, felismerte, hogy Kolumbusz nem Ázsiát, hanem egy új kontinenst fedezett fel – róla nevezték el Amerikát. (kb. 1454 – 1512)

  • Hernán Cortez Spanyol konkvisztádor, meghódította az Azték Birodalmat (Mexikó, 1519–1521), lerombolva azt. (1485 – 1547)

  • Luther Márton Német Ágoston-rendi szerzetes, 1517-ben elindította a reformációt (95 tétel a wittenbergi vártemplom kapujára). A lutheránus (evangélikus) egyház alapítója. (1483 – 1546)

  • Kálvin János Francia származású reformátor, a kálvinizmus megalapítója (predestináció tanítása, Genf központtal). (1509 – 1564)

  • Loyolai Ignác Spanyol nemes, a jezsuita rend (Jézus Társasága) alapítója 1540-ben. Az ellenreformáció egyik fő alakja. (1491 – 1556)

  • V. Károly császár Német-római császár, spanyol király is volt. Uralkodása alatt zajlott a reformáció kezdete, harcolt Luther ellen. 1555-ben lemondott, birodalmát felosztotta. (1500 – 1558)

  • I. Ferenc francia király A Habsburgokkal vetélkedett, V. Károly ellenfele, a reneszánsz kultúra támogatója Franciaországban. (1494 – 1547)

  • II. Fülöp spanyol király V. Károly fia, spanyol világbirodalom csúcsra juttatója. Uralkodása alatt indult a nagy armada Anglia ellen (1588), sikertelenül. (1527 – 1598)

  • I. Ferdinánd császár V. Károly öccse, a Habsburg örökös tartományok uralkodója, majd német-római császár. Katolikus, de hajlott a kompromisszumokra (pl. Augsburgi vallásbéke 1555). (1503 – 1564)

  • VIII. Henrik Angol király, szakított a pápával, megalapította az anglikán egyházat, mert a pápa nem engedélyezte válását. (1491 – 1547)

  • IV. Henrik (francia király) A vallásháborúk után 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, amely vallásszabadságot biztosított a hugenottáknak. (1553 – 1610)

  • XIV. Lajos francia király A "Napkirály", az abszolutizmus mintaképe. 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot. (1638 – 1715)

  • II. Ferdinánd Német-római császár, a harmincéves háború egyik fő katolikus vezetője, rekatolizáció híve. (1578 – 1637)

  • II. Gusztáv Adolf Svéd protestáns király, a harmincéves háború egyik fő hadvezére. Segített a német protestáns fejedelmeknek. (1594 – 1632)

  • Sobieski János Lengyel király, 1683-ban Bécs ostrománál segített a Habsburgoknak a török ellen. A győzelem megállította az oszmán terjeszkedést. (1629 – 1696)

  • I. (Nagy) Péter orosz cár Oroszország modernizálója, nyugatos reformokat vezetett be, hadsereget és ipart fejlesztett. (1672 – 1725)

Évszámok

  • 1492 – Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf első útja a Karib-térségbe – az európai gyarmatosítás kezdete.

  • 1494 – Tordesillas-i szerződés Spanyolország és Portugália felosztotta a világot: Portugáliáé lett pl. Brazília, Spanyolországé a többi amerikai terület.

  • 1517. október 31. – A reformáció kezdete Luther Márton kiszögezte 95 tételét Wittenbergben – bírálta a búcsúcédulákat és az egyház visszaéléseit.

  • 1545–1563 – Tridenti zsinat Az ellenreformáció fő eseménye, a katolikus egyház megreformálása és tanításainak megerősítése.

  • 1540 – Jezsuita rend megalapítása Loyolai Ignác által létrehozott Jézus Társasága, célja: hittérítés, oktatás, katolikus hit védelme.

  • 1555 – Augsburgi vallásbéke Kimondta: „akié a föld, azé a vallás” – a német fejedelmek szabadon választhattak katolikus vagy lutheránus vallást.

  • 1588 – A nagy armada veresége II. Fülöp spanyol flottája sikertelenül próbálta megtámadni Angliát, ezután Spanyolország hanyatlani kezdett.

  • 1598 – Nantes-i ediktum IV. Henrik biztosította a protestánsok vallásszabadságát Franciaországban.

  • 1618–1648 – Harmincéves háború Vallási és hatalmi háború Európában (katolikus–protestáns ellentét, Habsburg–francia vetélkedés).

  • 1648 – Vesztfáliai béke Lezárta a harmincéves háborút. Elismerték a protestáns felekezeteket, megerősítették az államok szuverenitását.

  • 1652–1698 – Francia vallásháborúk (Valószínűleg elírás – valójában 1562–1598 között voltak. Ha 1652 van megadva, akkor más konfliktusra utalhat, pl. fronde-ra.)

  • 1683 – Bécs utolsó ostroma Török hadsereg ostrom alá vette Bécset, de a Habsburgok és Sobieski János segítségével visszaverték őket.

  • 1685 – Nantes-i ediktum visszavonása XIV. Lajos eltörölte a vallásszabadságot Franciaországban, üldözték a hugenottákat.