2025. 11. 25. Összefoglalás

NormálKiegészített

Fogalmak

végvárrendszer
perszonálunió
Szentkorona
Tripartium (Hármaskönyv)
rákosi végzés
mezővárosok
szabad költözés jog, röghözkötés/örökös jobbágyság
országkettészakadása
köznemesség
konyaki liga
helyörség
váradi egyezmény (1538)
királyi magyarország
Hódoltság
Erdélyi fejedelemség
gyalui egyezmény (1541)
Drinápolyi béke (1568)
vilajet (összeset fel kell tudni sorolni)
khászbirtok
budai pasa
kettős adózás
vajda
Kápolnai unió (1437)
speyeri szerződés (1570)
athnamé
Partium
Vazallus
főkapitányságok
nádor
Magyar kamara
Magyar kancellária
helytartó tanács
vármegyeigyűlés
Rendi dualizmus
rendi országgyűlés
Tordai országgyülések (1568)
bevett vallás
megtürt vallás
abszolotizmus
15 éves háború
Hajdúk
szerencsi országgyűlés (1605)
bécsi béke (1606)
zsitvatoroki béke (1606)
Pozsonyi országgyűlés (1608)
aulikus (udvarhű)
vasvári béke (1664)
kurucok
Soproni országgyűlés (1681)
Karlócai béke (1699)

Személyek

Corvin János
II. Jagelló Ulászló
Szapolyai János
Dozsa Győrgy
Bakócz Tamás
II. Lajos
I. Szulejmán
Tumori Pál
I. Ferdinánd
Jurisics Miklós
János Zsigmond
Fráter György
Szondi György
Dobó István
Zrínyi Miklós (szigetvári hős)
Zrínyi Miklós (költő, hadvezér)
Báthori István
Dávid Ferenc
Pázmány Péter
Rudolf Király
Bocskai István
Bethlen Gábor
Miksa király
I. Rákoczi György
II. Rákoczi György
I. Lipót
II. Ferdinánd
III. Ferdinánd
Thököly Imre
Lotharingiai Károly
Miksa Emánuel
Savoyai Jenő

Kronológia

ősszes magyar király ebbe a korszakba
Dózsa felkelés: 1514
Nándorfehérvár elesik: 1521
Mohácsi csata: 1526
Váradi egyezmény: 1538
Buda eleste: 1541
Eger ostroma: 1552
Szigetvár: 1566
Drinápolyi béke: 1568
villajetek létrejötte:
- Buda: 1541
- Temesvár: 1552
- Egri: 1596
- Nagykanizsa: 1600
- Érsekújvár: 1663
- Várad: 1660
speyeri szerződés: 1570
Báthori István (ekkor volt fejedelem): 1571-1586
Nagyszombati egyetem: 1635
15 éves háború: 1591-1606
Bocskai felkelés: 1604-1606
Szerencsi országgyűlés: 1605
Bécsi béke: 1606
Bethlen Gábor: 1613-1629
I. Rákoczi György: 1630-1648
Zrínyi Miklós téli hadjárat: 1663-1664
Váradi béke: 1664
bécs utolsó ostroma: 1683
Buda visszavétele: 1684
Nagyharsányi csata: 1687
Zentai csata 1697
Karlócai béke: 1699

Eszzék

A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
A várháborúk (1541-1568)
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

még nem kell

Hazai reformáció és a barokk stilus hatása
török kiüzése
katolikus megujulás

Fogalmak

végvárrendszer (15–17. század): A Magyar Királyság déli és keleti határán kiépített erődrendszer (kb. 100–150 vár), amelynek feladata a török támadások feltartóztatása volt. Mátyás idején csúcsra járt, II. Ulászló alatt összeomlott, a 16–17. században részben újjáépítették.
perszonálunió: Két vagy több ország ugyanazon uralkodó alatt áll, de különálló államok maradnak (pl. Magyarország és Lengyelország II. Ulászló és II. Lajos alatt, 1490–1526).
Szentkorona-tan: Werbőczy Tripartituma alapján az országot a Szent Korona testesíti meg, amelyet a király és a rendek együtt alkotnak; a királyt a rendek választják, a törvényhozás közös jog.
Tripartitum (Hármaskönyv) (1514): Werbőczy István műve, amely a magyar szokásjogot foglalta össze; 1848-ig a nemesi jog alapja volt, erősen rögzítette a nemesi kiváltságokat és a Szentkorona-tant.
rákosi végzés (1505): Az országgyűlés határozata: ha a Jagelló-ház kihal, csak magyar származású uralkodót választhatnak (ennek alapján koronázták később Szapolyai Jánost).
mezővárosok: Nagy, mezőgazdasági jellegű, de jelentős vásártartási és önkormányzati joggal rendelkező települések, főleg az Alföldön; a 16–17. században sokszor erődtemplommal, fallal védték őket.
szabad költözés joga, röghözkötés/örökös jobbágyság: 1514 után (Dózsa-felkelés büntetéseként) a jobbágyok elvesztették a szabad költözés jogát, örökre a földesúr földjéhez kötötték őket, és heti robottal terhelték.
országkettészakadása (1526–1541): Mohács után két királyt választottak: Szapolyai Jánost (keleti rész + Erdély) és Habsburg Ferdinándot (nyugati rész); polgárháborúval járt.
köznemesség: Kis- és középbirtokos nemesek rétege; a 16. században a nemzeti király (Szapolyai) fő támasza a bárókkal szemben.
konyaki liga (Cognaci liga, 1526): Franciaország, a Pápai Állam, Velence és mások szövetsége a Habsburgok túlhatalma ellen; közvetve segítette a törököt (így Szulejmánt Mohácsnál is).
helyőrség: Állandó katonai egység egy végvárban vagy nagyobb erődben.
váradi egyezmény (1538): Szapolyai János és Ferdinánd titkos szerződése: egymást ismerik el királynak, Szapolyai halála után azonban a magyar korona a Habsburgokra száll (a születendő János Zsigmond miatt később felrúgták).
királyi Magyarország: A Habsburgok által uralt országrész 1541–1699/1711 között (kb. mai Nyugat- és Észak-Magyarország + Horvátország); központja Pozsony.
Hódoltság: A törökök által közvetlenül megszállt és igazgatott középső országrész 1541–1699 között (kb. Alföld + Dunántúl középső része).
Erdélyi Fejedelemség: 1570-től (Speyer) önálló fejedelemség török vazallusi státusszal, 1690-ig; belső ügyekben szabad, külpolitikában a Porta döntött.
gyalui egyezmény (1541): Fráter György és Ferdinánd titkos szerződése: Erdély és a Partium Habsburg uralom alá kerül, cserébe segítenek a török ellen (nem tartották be).
Drinápolyi béke (1568): Habsburg–török béke; évi 30 000 arany „ajándék” fejében status quo, 1606-ig tartott.
vilajet: Török közigazgatási egység Magyarországon; összesen 6 db volt: Budai (1541), Temesvári (1552), Egri (1596), Kanizsai (1600), Váradi (1660), Érsekújvári (1663).
khászbirtok: A szultán vagy családtagjai személyes birtoka, nagy jövedelmű területek a hódoltságban.
budai pasa: A budai vilajet élén álló pasa, egyben a magyarországi török közigazgatás és hadsereg legfőbb vezetője; ő tárgyalt a Habsburgokkal.
kettős adózás: A határ menti területeken a lakosság mind a töröknek, mind a Habsburgoknak fizetett adót.
vajda: Erdély középkori vezetője; a fejedelemség korában már csak ceremoniális cím.
Kápolnai unió (1437): Magyar nemesek, székelyek és szászok szövetsége a közös fellépésről (a három „nemzet” politikai alapja Erdélyben).
speyeri szerződés (1570): János Zsigmond lemond a királyi címről, „Fenséges Fejedelem” lesz, elismeri a Habsburgokat, de megtartja Erdélyt és a Partiumot.
athnamé: A szultán által kiadott megerősítő oklevél egy erdélyi fejedelem megválasztásához.
Partium: Erdélyhez csatolt magyarországi területek (főleg a Tiszántúl részei), a fejedelemség része.
vazallus: Hűbérura alá rendelt állam vagy személy (Erdély a Portának volt vazallusa).
főkapitányságok: A királyi Magyarország végvárrendszerének nagy körzetei (bányavidéki, felvidéki, dunántúli, horvát-szlavón).
nádor: A király helyettese, a legmagasabb magyar méltóság; 1526 után sokáig nem választottak, vagy Habsburg-párti volt.
Magyar kamara: Pozsonyban, a királyi Magyarország pénzügyeit irányította.
Magyar kancellária: Előbb Pozsonyban, majd Bécsben; a magyar ügyek okleveleit állította ki.
helytartó tanács: 1693-tól a királyi Magyarország legfőbb végrehajtó szerve Bécsben.
vármegyeigyűlés: A megyei nemesek gyűlése, ahol követet választottak az országgyűlésre, adókat szavaztak meg stb.
rendi dualizmus: Király és rendek együtt kormányoznak; a király nem uralkodhat a rendek hozzájárulása nélkül.
rendi országgyűlés: Kétkamarás (felső- és alsótábla) pozsonyi országgyűlés a királyi Magyarországon.
Tordai országgyűlés (1568): Világviszonylatban is egyedülálló módon kimondta a négy bevett vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárius) szabad gyakorlását Erdélyben.
bevett vallás: Erdélyben hivatalosan elismert és egyenjogú vallás (katolikus, evangélikus, református, unitárius).
megtűrt vallás: Gyakorolható, de nem egyenjogú (pl. orthodox, zsidó).
abszolutizmus: Korlátlan királyi hatalom, a rendek háttérbe szorításával (I. Lipót kísérlete 1670–1681).
15 éves háború (1591–1606): Habsburg–török háború, amely Bocskai felkeléséhez vezetett.
hajdúk: Bocskai könnyűlovas katonái, főleg volt jobbágyok, marhahajcsárok; később kollektív nemességet kaptak.
szerencsi országgyűlés (1605): Bocskai István fejedelemmé és magyar királynak is megválasztása.
bécsi béke (1606): Rudolf és Bocskai között; vallásszabadság, nádorválasztás, Kassa és 7 vármegye Bocskaié marad.
zsitvatoroki béke (1606): Habsburg–török béke; megszűnt az évi adó, egyenlő feleknek ismerték el egymást.
Pozsonyi országgyűlés (1608): II. Mátyás koronázása; visszaállították a rendi jogokat, nádort választottak.
aulikus (udvarhű): A bécsi udvar politikáját támogató magyar főnemes (pl. Zrínyi Miklós is az volt).
vasvári béke (1664): Szégyenteljes Habsburg–török béke a szentgotthárdi győzelem után; Érsekújvár és Várad török kézen maradt.
kurucok: Habsburg-ellenes felkelők könnyűlovasai a 17. század második felében (Thököly, később II. Rákóczi Ferenc katonái).
Soproni országgyűlés (1681): I. Lipót kénytelen volt visszaadni a rendi jogokat, vallásszabadságot, csökkentette az adókat.
Karlócai béke (1699): A Szent Liga győzelmét lezáró béke; Magyarország szinte teljes területét (a Temesköz kivételével) visszaszerezték a törököktől.

Személyek

Corvin János (1473–1504): Mátyás király törvénytelen fia, Herceg. Mátyás halála után trónigénye volt, de testi hibája (sántaság) és törvénytelen volta miatt félretolták, nem lett király
II. Jagelló Ulászló (ur. 1490–1516): "Dobzse László" – nagyon gyenge kezű király, rendi hatalom erősödött, állami bevétel zuhant, fekete sereg felbomlott
Szapolyai János (ur. 1526–1540, keleti országrész királya): Nemzeti király, a köznemesség jelöltje Mohács után. Török segítséggel tartotta magát Ferdinánddal szemben, 1528-tól nyíltan a Porta vazallusa
Dózsa György (megh. 1514): Székely nemes, az 1514-es keresztes hadjárat parancsnoka → parasztfelkelés vezetője. Kivégzése: tüzes trón + tüzes korona, katonái élve falják fel
Bakócz Tamás (megh. 1521): Jobbágy származású esztergomi érsek, pápai trón várományosa. Ő szervezte az 1514-es keresztes hadjáratot, amit aztán leállított, így robbant ki a Dózsa-felkelés
II. Lajos (ur. 1516–1526): Gyerekként került trónra, Mohácsnál menekülés közben a Csele-patakba fulladt. Utolsó Jagelló-király, halála után kettéosztott az ország
I. Szulejmán („Szulejmán szultán”, ur. 1520–1566): "Török világkori" legnagyobb oszmán uralkodó. Elfoglalta Belgrádot (1521), Mohácsot megnyerte, Budát 1541-ben, Szigetvárt ostromolta (ott is halt meg 1566-ban)
Tomori Pál (megh. 1526): Kalmár szerzetesből lett esztergomi érsek és főparancsnok. A mohácsi csata fővezére, elesett a csatában
I. Ferdinánd (magyar király: 1526–1564): Habsburg, Mohács után választott király (nyugati országrész). Az ország kettéosztásának másik fele, Bécs uralmának megalapozója
Jurisics Miklós (megh. 1544): Kőszeg várának kapitánya. 1532-ben 700 emberrel feltartóztatta Szulejmán több tízezres seregét, ezzel megmentette Bécset
János Zsigmond (ur. 1540–1571, király 1540–1570, fejedelem 1570–1571): Szapolyai János fia, az első erdélyi fejedelem (1570 Speyer után). Lemondott a királyi címről, megalapította az Erdélyi Fejedelemséget
Fráter György (György barát, Martinuzzi) (megh. 1551): János Zsigmond gyámja, kincstartó, később erdélyi kormányzó. Kétszer árulta el mindkét oldalt, végül Castaldo olasz zsoldosvezér meggyilkolta
Szondi György (megh. 1552): Drégelyvár kapitánya. 100–150 emberrel védte a várat a török túlerő ellen, hősi halált halt. Tinódi és Zrínyi is megénekelte
Dobó István (megh. 1572): Eger várának kapitánya 1552-ben. Visszaverte a török ostromot (Egri csillagok), ezzel megmaradt a török „legyőzhetetlenség” mítosza
Zrínyi Miklós (szigetvári hős) (1508–1566): Szigetvár védője. 2500 emberrel 34 napig feltartóztatta Szulejmánt, utolsó kitörésnél hősi halált halt. Utóda unokája, a költő
Zrínyi Miklós (költő, hadvezér) (1620–1664): A szigetvári hős ükunokája. Barokk költő (Szigeti veszedelem), hadvezér, téli hadjárat (1663–64), Új-Zrínyivár építője. „Vadászbalesetben” halt meg (valószínűleg merénylet)
Báthori István (erdélyi fejedelem 1571–1586, lengyel király 1576–1586): Erős fejedelem, 1576-tól egyidejűleg lengyel király is (perszonálunió). Megölte Bekes Gáspárt, erős központosított hatalmat épített ki
Dávid Ferenc (1510–1579): Unitárius vallás alapítója Erdélyben. Először lutheránus, majd kálvinista, végül antitrinitárius lett. 1579-ben máglyára küldték hittagadásért
Pázmány Péter (1570–1637): Jezsuita, ellenreformáció magyarországi vezetője, esztergomi érsek. Rekatolizálta a főurak nagy részét, megalapította a Nagyszombati Egyetemet (1635)
Rudolf király (magyar király 1576–1608, császár 1576–1612): Fanatikus katolikus, abszolutista törekvések, protestáns-üldözés → Bocskai-felkelés kirobbantója
Bocskai István (erdélyi fejedelem és „magyar király” 1605–1606): Szabadságharc vezére, hajdúkat szervezett, bécsi béke (1606), zsitvatoroki béke előkészítője
Bethlen Gábor (erdélyi fejedelem 1613–1629): Erdély aranykora. Harmincéves háborúban Habsburg-ellenes hadjáratok (1619–1626), Prága alatt is járt, gazdaságfejlesztés, protestáns védelmező
Miksa király (II. Miksa császár és magyar király 1564–1576): János Zsigmonddal kötötte a speyeri szerződést (1570), elismerte az Erdélyi Fejedelemséget
I. Rákóczi György (erdélyi fejedelem 1630–1648): Bethlen utódja, békeidőszak, linzi béke (1645) megerősítette a vallásszabadságot
II. Rákóczi György (erdélyi fejedelem 1648–1660): Lengyel trónra tört, vereség → török büntetőhadjárat, Szászfenesi csata (1660) → halál
I. Lipót (magyar király és császár 1657–1705): Abszolutista kísérlet 1671–1681 → Wesselényi-összeesküvés, Thököly-felkelés, végül a török kiűzése és a karlócai béke az ő uralkodása alatt
II. Ferdinánd (császár és magyar király 1619–1637): Harmincéves háború kezdete, erőszakos ellenreformáció
III. Ferdinánd (császár és magyar király 1637–1657): Harmincéves háború folytatása, vesztfáliai béke (1648)
Thököly Imre (felső-magyarországi fejedelem 1682–1685, kuruc vezér): Kuruc felkelés vezetője, 1682–85 között török vazallus fejedelem, felesége Zrínyi Ilona
Lotharingiai Károly (1635–1690): A Szent Liga főparancsnoka, Buda 1686-os visszavívója, nagyharsányi győztes (1687)
Miksa Emánuel (bajor választófejedelem): Lotharingiai Károly mellett Buda ostromának egyik fővezére 1686-ban
Savoyai Jenő (1663–1736): A török kiűzés utolsó nagy csatájának (zentai csata 1697) és a karlócai béke egyik hőse, később a Rákóczi-szabadságharc elleni hadvezér is.

Kronológia

## Kronológia

ősszes magyar király ebbe a korszakba
Dózsa felkelés: 1514
Nándorfehérvár elesik: 1521
Mohácsi csata: 1526
Váradi egyezmény: 1538
Buda eleste: 1541
Eger ostroma: 1552
Szigetvár: 1566
Drinápolyi béke: 1568
villajetek létrejötte:
- Buda: 1541
- Temesvár: 1552
- Egri: 1596
- Nagykanizsa: 1600
- Érsekújvár: 1663
- Várad: 1660
speyeri szerződés: 1570
Báthori István (ekkor volt fejedelem): 1571-1586
Nagyszombati egyetem: 1635
15 éves háború: 1591-1606
Bocskai felkelés: 1604-1606
Szerencsi országgyűlés: 1605
Bécsi béke: 1606
Bethlen Gábor: 1613-1629
I. Rákoczi György: 1630-1648
Zrínyi Miklós téli hadjárat: 1663-1664
Vasvári béke: 1664
bécs utolsó ostroma: 1683
Buda visszavétele: 1686
Nagyharsányi csata: 1687
Zentai csata 1697
Karlócai béke: 1699

Esszék

A mohácsi vész és az ország három részre szakadása
A várháborúk (1541-1568)
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete