szabad királyi város: közvetlenül a király alá kerül a város, ezért kiváltságokat kapnak (vásárjog, pallosjog)
mezőváros
bányaváros
kormányzó
fekete sereg
korvinák
szent korona-tan
képes krónika
huszita harcmodor
Személyek
Uralkodók
Csák Máté
Hunyadi János
(Anjou) Károly
Nápolyi Johanna
(Anjou) András
Toldi Miklós
Kinizsi Pál
Vitéz János
Janus Pannonius
Mária királynő
Hedvig királynő
Cillei Ulrik
Szilágyi Mihály
Kapisztrán János
Hódító Mehmed
I. Bajezid
III. Nagy Kázmér
Luxemburgi János
Évszámok
1301: Árpád-ház kihal
1308: I. Károly uralkodásának kezdete
1335: a visegrádi királytalálkozó
1351: Aranybulla megújítása
1396: a nikápoly csata
1485: Bécs elfoglalása
uralkódok uralkodási ideje
Esszék
I. Károly gazdaság politika
Aranybulla megújítása
Hunyadi Mátyás hatalomra jutása
Fogalmak
székelyek: A székelyek egy különálló etnikai csoport voltak a középkori Magyarországon, akik főként Erdély területén éltek székek (adminisztratív egységek) szerveződésben. A 17. század végéig katonai feladatokat láttak el, elsősorban határvédelemben; gyalog székelyek, lófők (lovasok) és előkelők alkották soraikat. Különállóan tekintettek magukra, saját szokásokkal és autonómiával.
interregnum: Az uralkodás nélküli időszak (trónközti kor), amely 1301-ben kezdődött az Árpád-ház kihalásával III. András halála után, és tartott I. Károly hatalomra jutásáig körülbelül 1322-ig. Ekkor három királyjelölt (Anjou Károly, Přemysl Vencel, Wittelsbach Ottó) versengtek a trónért.
regálé: A királyi felségjogok, amelyek a király kizárólagos jogai voltak, például a pénzverés, vámkezelés, hadsereg fenntartása és külpolitika. I. Károly gazdaságpolitikája ezekre támaszkodott (regálé jövedelmek: adó, vám, ajándékok).
urbura: Az urbura reform (1325-1327) I. Károly bányászat-fellendítő intézkedése, amely lehetővé tette bányák nyitását a földesúri telkeken is. A kitermelt nemesfémek (arany, ezüst) 10%-át a királynak kellett beszolgáltatni bányabérként (bányapénz), ebből 10% pénzverésre ment; a földesúr 80%-ának 1/3-át megtarthatta. Évente 1500-2000 kg aranyat hozott (pl. Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya).
monopólium: A királyi monopólium a pénzverésre vonatkozott I. Károly idején; csak a király verhetett pénzt kamarák (pénzverő hivatalok, pl. Nekcsei Dömötör tárnokmester irányításával) segítségével. Ez biztosította az egységes pénzrendszert és a királyi bevételeket.
kamara: Királyi hivatalok a pénzügyek kezelésére, pl. a bányajövedelmek és vámok beszedésére. I. Károly idején szerveződtek, hogy a királyi monopóliumot (pénzverés) és regálé jövedelmeket hatékonyan kezeljék.
kapuadó: Az első állami adó 1342-ben I. Károly idején; jobbágy portánként (házhelyenként) 18 dénárt fizetett. Mentesek: királyi hatalom alatt állók és egyház. Célja a királyi bevételek növelése volt.
péterfillér: Az egyházi tized (péterpénz) egy része, amit I. Károly részben az országban tartott meg a Vatikán helyett; ebből "lopott" a királyi kasszába. Emellett püspöki kinevezéseket késleltetett, hogy jövedelmeket tartson meg.
banderiális hadsereg: I. Károly hadsereg-szervezési reformja; egy nemes vagy földesúr, ha 50 páncélost (nehézlovast) toborzott, saját zászló (bandérium) alatt harcolhatott. Kiegészült kunokkal, iászokkal és királyi várkatonasággal.
árumegállító jog: Bécs városának joga, hogy minden áru-kereskedelmet megállítson és ott árulásra kényszerítse a fuvarosokat. A 1335-ös visegrádi királytalálkozón I. Károly, III. Nagy Kázmér (lengyel) és Luxemburgi János (cseh) megkerülték új kereskedelmi útvonallal (Krakkó felé).
eretnek: Vallási tévtanító; pl. bogumil eretnekek a Balkánon (Nagy Lajos ellen harcolt ellenük); huszita eretnek vallásirányzat Csehországban (Zsigmond ellen); Hunyadi János részt vett huszita háborúkban.
privilégium: Kiváltságok; pl. kassai privilégiumok (1370): lengyel nemesek feltételei Nagy Lajos lengyel uralkodásához a perszonálunióban (nemesi jogok védelme).
kilenced törvény: A 1351-es Aranybulla megújításában (Nagy Lajos): a földesuraknak joguk van a termés kilencedének (10%-ának) beszedésére a jobbágyoktól a pestisjárvány miatti munkaerőhiány miatt. Minden földesúrnak kötelező volt beszedni, egységes adóként; különben a király kapta meg.
tized törvény: Nem szerepel külön a vázlatban, de kapcsolódhat a kilenced törvényhez vagy egyházi tizedhez (péterfillér); esetleg a termés tizede az egyháznak, amit a földesurak beszedtek.
ösiség törvény: A 1351-es Aranybulla megújításában (Nagy Lajos): öröklési törvény, amely szerint a birtokot végrendelet nélkül a legközelebbi rokon (ösz) örökli; ha nincs, a királyé. Birtok elidegeníthetetlen, jogilag egységesítette a nemességet.
háramlási törvény: Avagy hátramlási jog (Zsigmond idején): öröklés csak második unokatestvérig lehetséges; ha nincs örökös, a birtok visszaszáll a királyra. Cél: új bárói réteg létrehozása (pl. Ozorai Pipó, Rozgonyiak) és a nagybárók gyengítése.
beglerbég: Az oszmán hadsereg vezetője (Ruméliában vagy Anatólia vilajetben); pasa, aki a tartományi erők parancsnoka volt.
janicsár: Oszmán elit gyalogos haderő; keresztény gyerekek devsirme (gyerekadó) révén kerültek muzulmán családokhoz, áttértek, majd kemény kiképzéssel janicsárrá váltak. Fizetett zsoldosok, jó fegyverzettel (íj, puska), a korszak legkiválóbb infantryje.
tímárbirtok: Oszmán szpáhi (nehézlovasság) birtoka; nem örökletes, bármikor elvehető a szultán által. Cserébe katonai szolgálat (ló és fegyver fenntartása).
szultán: Az Oszmán Birodalom abszolút uralkodója; despotikus hatalommal bírt, világi és vallási vezető (kalifa); pl. I. Murád, I. Bajezid, II. Hódító Mehmed.
díván: Az oszmán államtanács, a szultán legbelső köre; tagjai: főmufti (főpap), defterdár (kincstárnok), beglerbégek (tartományi vezetők).
végvárrendszer: Zsigmond és Mátyás idején a déli határ védelmére épített várhálózat a török ellen (pl. Jajca, Nándorfehérvár, Temesvár); ütközőzónával (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) együtt.
mufti: Oszmán főpap (főmufti a dívánban); iszlám jogértelmező.
szpáhi: Oszmán nehézlovasság; tímárbirtokért szolgáltak, nem örökletesen.
vilajet: Oszmán tartomány (Rumélia, Anatólia); élén beglerbég vagy pasa, alatta szandzsákok (kisebb egységek).
füstpénz: 1467-es adó Mátyás idején; a kapuadó helyettesítője, házankénti füstadó (minden füstölgő kémény után), hogy az adóalapot növelje (nem portánként, hanem háztartásonként).
aranyforint: I. Károly 1325 körüli pénze, firenzei mintára; értékálló aranyérme, nincs pénzrontás. 16-17. századig elfogadott, de bevételkiesést okozott; egységesítette a pénzt.
harmincadvám: Nyugati vám (I. Károly idején); az áru értékének 1/30-a. Keleten huszad (1/20).
honorbirtok: Zsigmond és Mátyás idején méltóságokhoz (hivatalokhoz) kötött birtokok; pl. nádor, bán címhez adományozott, visszavonható.
liga: Bárói szövetségek (ligák) a trónviszályokban; pl. Garai-Cillei liga (Zsigmondot támogatta), Hunyadi-Újlaki liga (Ulászlót); gyakran hatalmi érdekek mentén alakultak.
tartományurak: Az interregnum és kis királyok korában (1301 után) helyi nagyurak (pl. Kán László, Borsa Kopasz, Csák Máté, Aba Amádé, Kőszegiek), akik királyi jogokat (pénzverés, vám, hadsereg) gyakoroltak saját tartományukban.
rendkívüli hadiadó (subsidium): Mátyás idején rendkívüli adó a hadseregre; évente akár kétszer szedték be, általános nemesi hozzájárulás háborúkhoz.
perszonálunió: Személyi unió; pl. Nagy Lajos magyar és lengyel királysága (1370-1382), laza kapcsolat, lengyel nemesek privilégiumokkal (Kassai unió).
szabad királyi város: Közvetlenül a király alá tartozó városok, amelyek kiváltságokat kaptak (pl. vásárjog, pallosjog); Zsigmond soknak adott ilyet.
mezőváros: Földesúri hatalom alatt álló városok; részleges kiváltságokkal (pl. vásártartás), de nem teljes szabadsággal.
bányaváros: Bányászat köré épült városok (pl. Selmecbánya, Körmöcbánya); I. Károly urbura reformja révén fejlődtek, királyi monopólium alatt.
kormányzó: Gubernátor; pl. Hunyadi János 1446-1452 között V. László kiskorúsága idején; teljes hatalommal (bevételkezelés, hadsereg).
fekete sereg: Mátyás zsoldoshadserege (15-20 ezer fő); állandó, hűséges erő, gyalogság, lovasság, ágyúkkal; fekete ruhájukról; vezérek: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Haugwitz.
korvinák: Mátyás király corvinái; reneszánsz könyvtár Buda-Visegrádon, díszes kéziratok; humanista művelődés jelképe, nem terjedt el szélesen.
szent korona-tan: Nem részletezett a vázlatban, de kapcsolódik a Szent Korona szimbolikájához (pl. Ottó megkoronázása nélkül, Kán László elvitele).
képes krónika: XV. századi mű; magyar történelem képekkel illusztrált krónikája.
huszita harcmodor: Cseh huszita eretnekek harci stílusa (szekérvár, kézi tűzfegyverek); Hunyadi János megismerte a huszita háborúkban.
Személyek
Uralkodók
Csák Máté: Tartományúr az interregnum idején; nagyhatalmú, de nem harcolt I. Károly ellen; 1321-ben halt meg.
Hunyadi János: 1409-1456; vlach származású?; Zsigmond adományozta Erdélyt, Vajdahunyadot; nándorfehérvári kapitány, vajda; törökverő (1443 hosszú hadjárat, 1456 nándorfehérvári győzelem); kormányzó 1446-1452.
(Anjou) Károly: I. Károly Róbert (1308/1310-1342); Anjou-ház; III. Béla ükunokája; pápai támogatás; tartományurak ellen (Rozgonyi 1312, Debrecen 1317); gazdaságpolitika (aranyforint, urbura).
Nápolyi Johanna: Nápoly királynője; Nagy Lajos bosszúhadjáratai ellen (1347-1348, 1350); András herceg felesége, akit meggyilkoltak.
(Anjou) András: Nagy Lajos öccse; Johanna nápolyi herceg; 1345-ben meggyilkolták; Lajos bosszúhadjáratot indított.
Toldi Miklós: Nagy Lajos 1347-1348-as nápolyi hadjáratának hőse; legenda a vázlatban.
Kinizsi Pál: Mátyás fekete serege vezére; 1479 Kenyérmezei csata győztese.
Vitéz János: Mátyás humanista tanítója; 1471-ben összehívták, később ellene fordult.
Janus Pannonius: Humanista költő; Vitéz János köréhez tartozott; 1471-ben említve.
Mária királynő: 1382-1395; Nagy Lajos lánya, első magyar királynő; Zsigmond felesége; trónviszályok (II. Kis Károly liga ellen).
Hedvig királynő: Nagy Lajos kisebbik lánya; lengyel trónra szánták.
Cillei Ulrik: Cillei liga vezetője; V. László idején meggyilkolták (1456?); hatalmi harcokban kulcsszereplő.
Szilágyi Mihály: Hunyadi János sógora; nándorfehérvári ostrom védője 1456-ban; Mátyás idején 5 évig kormányzó (bábként).
Kapisztrán János: Ferences szerzetes; 1456 nándorfehérvári ostrom keresztes hadát toborozta Hunyadi mellett; győzelem után pestisben halt meg.
Hódító Mehmed: II. Mehmed oszmán szultán (1451-1481); 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt (Isztambul).
I. Bajezid: Oszmán szultán (1389-1402); 1396 Nikápolyi csata győztese Zsigmond ellen; 1402 Ankarai csata foglya (Timurlenk ellen).
III. Nagy Kázmér: Lengyel király (1347-1370); 1335 visegrádi találkozó; halála után Nagy Lajos perszonáluniója.
Luxemburgi János: Cseh király; 1335 visegrádi találkozó; apja Zsigmondnak.
Évszámok
1301: Árpád-ház kihal (III. András halála); interregnum kezdete; Vencel trónra lépése.
1305: Wittelsbach Ottó trónra lépése (1305-1307/1308).
1308: I. Károly első megkoronázása Esztergomban (Szent Korona nélkül); pesti királyválasztás.
1309: I. Károly székesfehérvári megkoronázása Szent Koronával.
1310: I. Károly további megkoronázása (pozsonyi?); hatalomértelmezések.
1312: Rozgonyi csata (Aba család ellen I. Károly győzelme).
1317: Debreceni csata (Borsa Kopasz ellen).
1322: I. Károly szilárd hatalma (tartományurak legyőzése után).
1325-1327: Urbura reform I. Károly idején.
1330: Pasodai szurdok vereség (Besszarábiai király ellen).
1335: Visegrádi királytalálkozó (I. Károly, III. Nagy Kázmér, Luxemburgi János).