A
Fogalmak
| Fogalom | Jelentés | Évszám (ha van) |
|---|---|---|
| Feudalizmus | A középkori társadalmi és gazdasági rendszer, amelyben a földbirtok a hatalom alapja volt | kb. 9–15. század |
| Jobbágyság | A földesúr földjén élő parasztság, akik szolgáltatásokkal és munkával tartoztak | |
| Önellátó gazdálkodás | A gazdasági termelés a saját szükségletek kielégítésére irányult | |
| Pestis | Fekete Halál, nagy európai járvány, 1/3-a elpusztult Európának | 1347–1351 |
| Háromnyomásos | Mezőgazdasági művelési rendszer: őszi vetés – tavaszi vetés – ugar | 9. századtól |
| Kétnyomásos | Művelési rendszer: vetés – ugar váltakozása | korábban jellemző |
| Ferences | Koldulórend, Assisi Szent Ferenc alapította | 1209 |
| Domonkos | Koldulórend, Szent Domonkos alapította, főleg tanítással és eretneküldözéssel foglalkozott | 1216 |
| Bencés | Szent Benedek által alapított rend, „Ora et labora” (Imádkozz és dolgozz) | 529 |
| Jobbágytelek | A jobbágy által használt föld, mely után szolgáltatás járt | |
| Uralkodó / uradalom | A földbirtok és a hozzá tartozó jobbágyok egysége | |
| Földesúr | A föld birtokosa, aki hűbéri viszonyban lehetett más földesúrral | |
| Robot | Kötelező ingyenmunka a földesúr földjén | |
| Allódium | A földesúr saját birtoka, ahol a robotmunkát végezték | |
| Tized | Az egyháznak fizetett adó – termés tizedrésze | |
| Ugar | Pihentetett földterület, része a vetésforgónak | |
| Centralizálni | Központosítani a hatalmat | |
| Szerzetes | Vallásos közösség tagja, aki kolostorban él | |
| Cisztercita | Szigorúbb bencés reformrend, 1098-tól | |
| Skizma | Egyházszakadás (pl. 1054: keleti és nyugati egyház szétválása) | 1054 |
| Zsinat | Egyházi gyűlés tanítási vagy fegyelmi ügyekben | |
| Dinasztia | Uralkodócsalád, amelyben a hatalom öröklődik | |
| Skolasztika | Középkori filozófiai és teológiai irányzat – Aquinói Tamás | |
| Trivium | Nyelvtan, retorika, logika – középkori alaptanulmányok | |
| Quadrivium | Aritmetika, geometria, zene, csillagászat – haladó tanulmányok | |
| Hűbériség | Politikai és társadalmi rendszer, kölcsönös hűségen alapul | |
| Senior/hűbérúr | Földet adományozó úr | |
| Vazallus/hübéres | Hűséget fogadó alárendelt nemes | |
| Reneszánsz | Újjászületés, az antik kultúra újrafelfedezése | 14–16. század |
| Román, gót stílus | Román: vastag falak, kicsi ablakok – Gót: csúcsívek, rózsaablakok | 11–12. sz. (román), 12–15. sz. (gót) |
| Antijudeizmus | Zsidóellenesség vallási alapon | |
| Rendi dualizmus | Két hatalmi ág: uralkodó + rendek (pl. rendi országgyűlés) | |
| Parlament | Rendi képviseleti szerv | |
| Térítés | Vallás terjesztése | |
| Majorság | A földesúr saját használatú földje | |
| Kiváltság | Olyan jog, amit egy társadalmi csoport külön kapott | |
| Pápa | Római katolikus egyház feje | |
| Érsek | Egyházi vezető, több püspök felett áll | |
| Cölibátus | Papi nőtlenség, tilos a házasság | 1123: kötelezővé tették |
| Eretnek | Egyházi tanoktól eltérő nézeteket valló személy | |
| Inkvizíció | Egyházi bíróság az eretnekek ellen | 1231-től |
| Szent | Az egyház által szentté avatott személy | |
| Kódex | Kézzel írott középkori könyv | |
| Lovag | Nehézpáncélos harcos, hűbéresi viszonyban | |
| Nemes | Földbirtokos kiváltságos társadalmi réteg | |
| Apród | Lovaggá válás első lépcsője | |
| Király | Az állam legfelsőbb vezetője, örökletes hatalommal | |
| Rendi monarchia | Király + rendek együtt kormányoznak | |
| Keresztes hadjáratok | Egyházi felszólításra indított szent háborúk | 1096–1291 |
| Polgár | Városokban élő, jogokkal rendelkező lakos | |
| Céh | Kézművesek és kereskedők érdekvédelmi szervezetei |
Személyek
| Név | Jelentőség | Évszám |
|---|---|---|
| Szent Benedek | Bencés rend alapítója, Monte Cassino kolostor | 480–547 |
| VII. Gergely pápa | Invesztitúraharc egyik fő alakja | pápaság: 1073–1085 |
| Assisi Szent Ferenc | Ferences rend alapítója | 1181–1226 |
| Aquinói Szent Tamás | Skolasztikus filozófus, „Summa Theologiae” | 1225–1274 |
| Leonardo da Vinci | Reneszánsz polihisztor (Mona Lisa, tanulmányok) | 1452–1519 |
| Gutenberg | Könyvnyomtatás feltalálója | 1455: Biblia nyomtatása |
| Dózsa György | Parasztháború vezetője Magyarországon | 1514 |
| Szent Patrick | Írország térítője | 5. század |
| Hódító Vilmos | Anglia meghódítója, normann király | 1066: Hastings-i csata |
| Oroszlánszívű Richárd | Angol király, keresztes hadvezér | 1189–1199 |
| Szent Domonkos | Domonkos rend alapítója | 1170–1221 |
| Földnélküli János | Angol király, Magna Charta | 1215 |
| Capet Hugó | Francia király, Capeting-dinasztia alapítója | 987–996 |
| IV. Szép Fülöp | Francia király, pápaság elleni küzdelem | 1285–1314 |
| IV. Károly császár | Német-római császár, Aranybulla kiadója | 1356 |
| Jean d'Arc | Francia nemzeti hősnő, százéves háború | 1431: máglyán halt meg |
| VII. Henrik | Angol király, Tudor-ház alapítója | 1485–1509 |
| II. Orbán pápa | Keresztes hadjárat meghirdetője | 1095: clermont-i zsinat |
| Szaladin | Muszlim hadvezér, Jeruzsálem visszafoglalója | 1187: hattini csata |
Szuper! Itt vannak az esszé témák vázlatai szépen tagolva, hogy könnyen lehessen belőlük tanulni vagy dolgozatot írni.
🏰 1. Rendi monarchia
Bevezetés: - A középkori királyságok fejlődése során kialakuló politikai rendszer. - A hatalom megosztása: király és rendek között.
Tárgyalás: - Fejlődés folyamata: - Késő középkorban a királyi hatalom megerősödik, de szüksége van a rendek támogatására (adó, hadsereg). - Anglia: Magna Charta Libertatum (1215) – Földnélküli János király korlátozása. - Franciaország: Rendi gyűlés 1302-ben (IV. Szép Fülöp). - Magyarország: 13. századtól rendi országgyűlések (pl. 1351-es törvények).
- A rendek:
- Főpapok, nemesek, polgárság (jobbágyok nem vettek részt).
-
Adók megszavazása, törvények jóváhagyása.
-
Rendi dualizmus:
- Két hatalmi ág együttműködése (uralkodó + rendek).
- Hatalmi egyensúly (pl. adók csak rendi gyűlésen keresztül).
Befejezés: - A rendi monarchia hosszú távon utat nyitott az alkotmányos monarchia felé. - Az abszolutizmus és polgári forradalmak korában megszűnt jelentősége.
🏙️ 2. Városok és céhek
Bevezetés: - A középkori gazdaság fellendülése során kialakuló városi életforma.
Tárgyalás: - Városok kialakulása: - Vásárhelyek, kikötők, kereskedelmi csomópontok köré. - Városi kiváltságok: vásártartási jog, árumegállító jog, önkormányzat.
- Polgárság szerepe:
- Kézművesek, kereskedők.
-
Saját rendként való megjelenés.
-
Céhek:
- Kézművesek szakmai érdekvédelmi szervezetei.
- Tanuló → legény → mester út.
-
Szabályozták az árakat, munkaminőséget, versenyt.
-
Gazdasági élet:
- Vásárok, pénzforgalom, bankok megjelenése.
- A városok központi szerepe a gazdaságban és kultúrában.
Befejezés: - A városok és céhek a középkori gazdasági és társadalmi fejlődés motorjai voltak. - A céhrendszer a kapitalizmus hajnalán elavulttá vált.
🤝 3. Hűbériség (Feudalizmus)
Bevezetés: - A Nyugat-Római Birodalom bukása utáni politikai, társadalmi és gazdasági rendszer.
Tárgyalás: - Hűbéri rendszer alapja: - Földbirtok (benefícium → feudum). - Senior (hűbérúr) – vazallus (hűbéres) kapcsolata.
- Kölcsönös hűség:
- A vazallus katonai szolgálatot, tanácsadást nyújt.
-
A senior földet, védelmet biztosít.
-
Társadalmi rendszer:
- Feudális piramis: király → hűbérurak → alhűbéresek.
-
Káosz idején ez biztosította a rendet.
-
Jogok és kötelezettségek:
- Nem örökíthető föld → majd örökletes feudum.
- Hűbéri eskü: személyes kapcsolat.
Befejezés: - A hűbériség évszázadokra meghatározta Európa társadalmi szerkezetét. - Fokozatosan felbomlott az erősödő királyi hatalom és a gazdasági fejlődés hatására.
🌾 4. Gazdaság a középkorban
Bevezetés: - A római világ összeomlása után új típusú gazdaság alakult ki: önellátó rendszer.
Tárgyalás: - Korai középkor: - Uradalmak, majorság, jobbágytelek. - Természetbeni gazdálkodás, alacsony termelékenység. - Kétnyomásos, majd háromnyomásos gazdálkodás.
- Fejlődés:
- Mezőgazdasági újítások: nehézeke, szügyhám, forgóeke.
-
Népességnövekedés, városiasodás.
-
Kereskedelem:
- Újjáéledő távolsági kereskedelem (Hanza, Levantei út).
-
Vásárok, pénzhasználat terjedése.
-
Városok szerepe:
- Kereskedelmi és kézműipari központok.
- Céhek, polgárság kialakulása.
Befejezés: - A középkori gazdaság fejlődése megalapozta a reneszánszt és a későbbi polgári átalakulást.
Ha szeretnéd, ezekből akár ki is dolgozhatjuk az egyiket teljes esszé formájában! Szólj, melyik érdekel a legjobban 😊