A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése)
Széchényi és Kossuth programja és vitája
Fogalmak
Helytartótanács: A Habsburg-kormányzat magyarországi végrehajtó szerve; a vármegyék felett állt, nádor elnöklete alatt működött, ügyosztályokra tagolódott; a modern kormány elődje, közvetlenül az uralkodónak volt felelős.
rendi országgyűlés: Kétkamarás rendi gyűlés Pozsonyban; a király és a rendek együtt kormányoztak; felirat–leirat–átirat rendszerrel működött.
Felsőtábla: Születési alapon tagjai (arisztokraták, főpapok, főispánok, aulikusok).
Alsótábla: Vármegyék 2-2 követe (nemesek), királyi városok és káptalanok küldöttei; követutasítás alapján szavaztak.
Kerületi ülés: Az alsótábla informális, előzetes egyeztető gyűlése; a 4 kerületből a reformkorra már csak 1 maradt.
vármegyei gyűlés: A helyi önkormányzat legfontosabb fóruma; főispán (kinevezett), alispán (választott); a nemesek szavaztak; fontos abszolutizmus-ellenes erő.
felirat: Az országgyűlés által az uralkodónak küldött kérés/törvényjavaslat.
leirat: Az uralkodó válasza a feliratra (elfogadás vagy elutasítás); ekkor még nem volt határidő.
átirat: A két tábla közötti egyeztető irat.
posztfeudális társadalom: A feudális rendi társadalom átmeneti állapota a 19. század elején; még megvannak a kiváltságok, de már megjelennek a polgári elemek.
bocskoros nemes / hétszilvafás: Elszegényedett, törpebirtokos köznemesek; gyakran akadályozták a reformokat.
honorácior: Nem nemesi származású értelmiségi réteg (ügyvédek, tanárok, újságírók); pl. Petőfi, Arany.
zsellér: Föld nélküli vagy nagyon kis földdel rendelkező jobbágy; házas és házatlan zsellérek, valamint cselédek.
reformkor (1830–1848): Magyarország modernizációjának korszaka; politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális reformok időszaka.
MTA (Magyar Tudományos Akadémia): Széchenyi István kezdeményezésére alapították 1825-ben.
önkéntes örökváltság: A jobbágy saját akaratából megválthatja szolgáltatásait és telekjogát (1839–40-ben vezették be, csak ~1%-a élt vele).
kötelező örökváltság: Kossuth programja szerint államilag előírt, általános jobbágyfelszabadítás (kárpótlással vagy anélkül).
közteherviselés: A nemesek adóztatása; az állam bevételének növelése.
Lánchíd: Széchenyi István legnagyobb infrastrukturális projektje; Clark Ádám tervezte; 1849-re készült el; nemesek is fizettek hajódíjat.
koleralázadás (1831): A kolerajárvány alatt kitört parasztfelkelés; a parasztok azt hitték, hogy megmérgezik őket.
Országgyűlési Tudósítások: Kossuth Lajos 1832–36 között titokban terjesztett beszámolói az országgyűlésről (cenzúra kijátszása).
sérelmi országgyűlés: Panaszok felsorolásával induló országgyűlés (pl. 1825–27, 1839–40).
Fontolva Haladók: Újkonzervatív csoport (Dessewffy József, majd Aurél); elismerték a változás szükségességét, de óvatosan, Béccsel együttműködve.
Centralisták: Eötvös József, Trefort Ágoston; erős központi hatalmat akartak, a vármegyék szerepének csökkentésével (francia minta); nem vált népszerűvé.
Ellenzéki Kör / Ellenzéki Párt: A liberális tábor; Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos vezetésével.
érdekegyesítés: Széchenyi programjának lényege: a rendek és a nemzet érdekeinek összehangolása.
Védegylet: 1844-ben Kossuth kezdeményezésére alakult védelmi egyesület a magyar ipar és kereskedelem védelmére (bojkott).
egy politikai nemzet: A reformkori magyar nemzeti eszme alapja; aki a magyar politikai közösséghez tartozik, az a nemzet tagja (kollektív nemzetiségi jogok elvetése).
Évszámok / Kronológia
1792–1835: I. Ferenc (II. Lipót fia) uralkodása.
1794: Martinovics Ignác jakobinus összeesküvése és kivégzése a Vérmezőn.
1809: Napóleoni háború; Schönburdi kiáltvány; nemesi felkelés, Győri csata (Napóleon győzelme).
1830–1848: Reformkor.
1830: Széchenyi István Hitel című műve.
1831: Koleralázadás.
1835–1848: V. Ferdinánd uralkodása.
1837: Kossuth Lajos börtönbe kerül (felségsértés).
József nádor: Habsburg főherceg, Magyarország nádora; támogatta Pest-Buda fejlődését.
Kazinczy Ferenc: Nyelvújítás egyik legnagyobb alakja.
Martinovics Ignác: Jakobinus összeesküvés vezetője (1794).
Ganz Ábrahám: Vasöntöde alapítója Budán; a magyar nehézipar úttörője.
Széchényi Ferenc: A Nemzeti Múzeum alapítója (gyűjteménye).
Széchenyi István (1791–1860): A „legnagyobb magyar”; reformkor kezdeményezője; Hitel, Világ, Stádium; Lánchíd, Akadémia, kaszinó.
Wesselényi Miklós: „Balítéletek” szerzője; radikálisabb reformokat sürgetett; Kossuth-tal együtt börtönbe került.
Deák Ferenc: „a haza bölcse”; Zala vármegye követe; mérsékelt liberális.
Kossuth Lajos (1802–1894): A reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezető alakja; Országgyűlési és Törvényhatósági Tudósítások; Pesti Hírlap.
Batthyány Lajos: Gróf, a független magyar kormány első miniszterelnöke.
Kölcsey Ferenc: Himnusz szerzője; Szatmár vármegye követe a reformországgyűlésen.
Eötvös József: Centralisták vezetője; író, kultúrpolitikus.
Dessewffy Aurél: Fontolva Haladók (újkonzervatívok) egyik vezetője.
Klemens Metternich: Osztrák kancellár; a konzervatív, változásellenes politika fő képviselője.
Trefort Ágoston: Centralista politikus, Eötvös szövetségese.
Ján Kollár: Szlovák költő, illirista/panszláv gondolkodó.
Petőfi Sándor: A márciusi ifjak vezéralakja, radikális költő.
Vasvári Pál: Márciusi ifjú, forradalmár.
Jókai Mór: Író, a Fiatal Magyarország tagja.
Irinyi József: A márciusi ifjak egyik tagja (12 pont egyik kidolgozója).
Esszék / Fő témák
A reformkor fő kérdései: a magyar nyelv ügye (1844 államnyelv), a jobbágykérdés (önkéntes → kötelező örökváltság, kárpótlás), a polgári átalakulás és alkotmányosság (felelős magyar kormány, közteherviselés, jogegyenlőség).
Széchenyi István és Kossuth Lajos programja és vitája: Széchenyi – lassú, átgondolt, Béccsel együttműködő modernizáció (érdekegyesítés); Kossuth – radikálisabb, kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány, laza perszonálunió; vita a Kelet Népe c. cikk körül.